A legtöbben nem igazán figyelnek fel az ereikre, legfeljebb vérvételkor tulajdonítanak nagyobb jelentőséget létezésüknek. Ha viszont az erek nemcsak látványukban mutatkoznak, hanem akár fájdalommal is járnak, mindjárt másképp tekintünk rájuk. Arról nem is beszélve, hogy befolyásolják a megjelenésünket.
Most akkor visszér vagy csak seprűvéna?
A visszerek nagyobbak, mint a seprűvénák, és szabad szemmel is könnyebben láthatók. Általában csomóknak, dudoroknak vagy kötélszerű csomóknak tűnnek a bőr alatt, és nem csak kiemelkednek, hanem akár színesek is lehetnek. Kialakulhatnak a lábakon, a lábfejen és a bokán, de férfiaknál még a herezacskón.
A seprűvénák kisebb, vékonyabb ereket érintenek, és akkor alakulnak ki, amikor a kisebb vénák – például kapillárisok – valamilyen módon károsodnak. A seprűvénák is lehetnek vörösek, kékek, lilák vagy zöldek, de különös jellegzetességük a seprűszerű elrendeződés, amelyet néha pókhálószerűnek is mondanak. A csoportosan megjelenő, kitágult erek égő érzést, fájdalmat, feszülést is okozhatnak. A károsodott erek nem tudják megfelelően teljesíteni a feladatukat, és nem számíthatunk a spontán gyógyulásukra.
Egyáltalán mitől alakult ez ki?
Bár konkrét okot nem mindig lehet megállapítani, néhány hajlamosító tényező nyilvánvaló.
- hosszabb ideig tartó ülés vagy állás
- hormonális változások
- terhesség
- a családban előforduló visszér vagy seprűvéna
- az érintett
terület sérülése vagy trauma
- túlzásba vitt napozás
- dohányzás
- kötőszöveti rendellenesség
Általánosságban elmondható, hogy a seprűvénák megjelenése inkább nőknél várható. Ennek valószínűleg az az oka, hogy az olyan hormonok, mint az ösztrogén, drámaian ingadoznak a nők élete során, a pubertástól és a lehetséges terhességtől a menopauzáig, valamint a menopauza utáni időszakig.
Amennyiben a választott munkakör növeli a visszerek vagy seprűvénák kialakulását, érdemes még idejekorán orvossal egyeztetni, hogy mit tehetünk a megelőzés érdekében.
