A Zika felbukkanása miatt mostanában egyre több szó esik a veszélyes vírusokról. Bizonyosan számos vírustörzs van, amely óriási kockázatokat hordoz. Némelyiket (talán többségüket) nem is ismerjük, másoknál valamifajta mutálódás kellene hozzá, hogy igazán fenyegetővé váljanak. De vannak, amelyek a már megismert formájukban is borzasztóak, halálosak, pusztítóak. Íme a tízes lista!
1. A legveszélyesebb vírus az Marburg-vírus . Nevét a Frakfurt am Maintól északra fekvő idilli kisvárosról kapta, ahol Közép-Afrikából importált kísérleti majmokban fedezték fel. A kórokozó vérzéses lázt okoz, mint sokkal híresebb földije, az ebola. Görcsöket vált ki, és nyomában vérezni kezdenek a nyálkahártyák, a bőr és a különféle szervek. A halálozási rátája 90 százalékos.
2. Az Ebola-vírus a leghírhedtebb vérzésest lázt okozó mikroorganizmus. A neve egy földrajzi régióból származik, amely Zaire és Dél-Szudán határán a Tai Forest, Bundibugyo és Reston körzeteket érinti. A Zaire Ebola vírus leghalálosabb az ismert öt törzse közül, a halálozási aránya 90 százalékos. Ez a törzs terjedt át Guineára, Sierra Leonéra és Libériára is. A tudósok szerint valószínűleg a repülő rókák terjesztik, és viszik be a nagyobb településekre is.
3. A Hanta-vírus többféle vírus gyűjtőneve. A nevét az a dél-koreai folyó (Hantan) adta, amelyről azt gondolják, hogy ott fertőződtek meg a kórokozóval először amerikai katonák a koreai háború alatt 1950-ben. A tünetek közé tartozik a tüdőbetegség, a láz és a veseelégtelenség. A halálozásai rátája 5-15 százalék.
A legtöbb vírusos megbetegedés fő tünete a láz 4. A madárinfluenza különböző törzsei rendszeresen okoznak pánikot, ami indokolt is, mert a halálozási arány 70 százalékos. De valójában - az egyik legismertebb törzs - a H5N1 veszélyessége meglehetősen alacsony. Csak akkor fertőz, ha ez emberek közvetlen érintkezésbe kerülnek a baromfiakkal. Valószínűleg ez a magyarázata, hogy a legtöbb esetben Ázsiában tűnik fel, ahol az emberek gyakran élnek közel csirkékhez.
5. A Lassa-vírust először egy ápoló nővér kapta el Nigériában. A vírust rágcsálók közvetítik. Az esetekben lehetnek endemikusak, ami azt jelenti, hogy a régióban, ahol a vírus előfordul (például Nyugat-Afrikában) bármikor újra támadhat. A tudósok feltételezik, hogy Nyugat-Afrikában a rágcsálók mintegy 15 százaléka hordozza a vírust.
7. A krími-kongói vérzéses láz vírusát kullancsok terjesztik. Ez a betegség, ha kifejlődik hasonló tünetekkel jár, mint az Ebola és a Marburg-vírus okozta fertőzés. Az első napokban a fertőzött betegen tűhegy méretű bevérzések jelennek meg az arcon, a szájban és a garatban. A halálozási rátája 5 százalék körüli.
8. A Machupo-vírus a bolíviai vérzéses láz, más néven fekete tífusz kórokozója. A fertőzés hatására magas láz kíséretében erős vérzés keletkezik. A betegség lefolyása Junin-víruséra hasonlít. A vírus átvihető emberről emberre, és rágcsálók gyakran hordozzák.
9. A KFDV-vírust (Kyasanur erdei vírus) India délnyugati partvidékén fedezték fel 1955-ben. A kórt kullancsok biztosan terjesztik, de a tudósok szerint nehéz meghatározni egyetlen közvetítőt. Feltételezik, hogy a patkányok, a madarak és a vaddisznók is gazdaállatok lehetnek. Emberekben a fertőzés magas láz, erős fejfájást és izomfájdalmat, illetve vérzéseket okozhat. A halálozási rátája 3-4 százalék.
10. A Dengue-láz állandó fenyegetést jelent. Aki a trópusokon tervez nyaralást, annak feltétlenül tájékozódnia kell róla. Szúnyogok terjesztik, s ezért nem csoda, ha évente 50-100 millió ember is fertőzötté válik Dél-Ázsiában, például Thaiföldön és Indiában. De legalább 2 milliárd ember él azon a területen, ahol a betegség fenyeget. A halálozási rátája korai felismerés esetén 1 százalék alatt marad.
Forrás: DW
