„Az emberiség vékony jégen jár, és ez a jég gyorsan olvad” – figyelmeztetett nemrég António Guterres ENSZ-főtitkár a globális felmelegedéssel kapcsolatban. A klímaváltozás igen súlyos csapást mér egyebek mellett a jegesmedvékre is, amelyek kénytelenek hidegebb térségekbe átvándorolni és más táplálékot fogyasztani.
Küzdenek a túlélésért a jegesmedvék
Jelenleg mintegy 26 ezer jegesmedve él világszerte, körülményeik pedig az élőhelyüktől függően változnak. A Spitzbergákon például jól megvannak, nincs gondjuk a szaporodással, a populációjuk nem csökken. Az Északi-sarkvidék más tájain azonban, ahol jobban olvad a jég és magasabb a hőmérséklet, a jegesmedvék küzdenek a túlélésért. Különösen jellemző ez például a Kanadához tartozó Hudson-öbölre vagy Beaufort-tengerre Alaszka és Kanada északi partjainál, ahol a jég már hosszú évek óta olvad – ismertette Jon Aars, a norvég sarkkutató intézet jegesmedvékkel foglalkozó szakértője.
Bjorn Munro Jenssen, a Svalbardi Egyetem kutatója szerint a Spitzbergákon is egyre melegebb van – a Jeges-tengeren található szigetcsoport az egyik olyan terület a világon, ahol jól látható az éghajlat melegedése. Ezen a területen mintegy 250 jegesmedve él: turisták kifejezetten azzal a céllal utaznak arrafelé, hogy láthassák az állatokat. Mostanában viszont már egyre inkább azt tapasztalják, hogy a jegesmedvék észak felé húzódnak, mert az év nagy részében csak az eddig megszokottnál 200-300 kilométerrel északabbra találnak jégtakarót. Az olvadó jég miatt a jegesmedvéknek kevesebb idejük van fókákra vadászni, ezért a Spitzbergákon jellemzővé vált, hogy rénszarvasokra támadnak vagy madárfészkeket is kifosztanak – mondta a kutató.
Az örök vegyi anyagok is veszélyt jelentenek
Az olvadáson túl a jégbe zárt, mérgező hatású, úgynevezett örök vegyi anyagok is kezdenek gondokat okozni. A Spitzbergákon található Lomonosovfonna nevű gleccserben a kutatók 26-féle nehezen lebomló poli- és perfluor-alkil vegyületet (PFAS) mutattak ki. Az egyebek mellett teflonedények, tűzoltó habok és víztaszító textilek gyártására használt vegyületek környezet- és egészségkárosító hatásúak lehetnek, ezért több helyen már szorgalmazzák is a használatuk betiltását.
A jegesmedvék azért vannak fokozott veszélynek kitéve, mert az Egyesült Államokból, Európából és Ázsiából a légkörön keresztül érkező PFAS-vegyületek az Északi-sarkvidék gleccsereiben kötnek ki, majd később a tengerbe olvadnak. Jenssen szerint a planktonoktól kezdve a halakon és a fókákon át a táplálékláncon végighaladva végül elérhetik a jegesmedvéket is.
A szintén a Svalbardi Egyetemen kutató William Hartz kiemelte, hogy a jegesmedvék PFAS-szintje nagyjából megegyezik a kínai vegyi gyárak közelében élő emberek vérében kimutatott PFAS-szinttel. Míg a gyárak mellett élő emberek szervezetébe a belélegzett porral jutnak be ezek az örök vegyi anyagok, a sarkvidéki állatok a táplálékukkal veszik magukhoz azokat. Az a kutatók szerint teljesen biztos, hogy ennek valamilyen hatása lesz, de azt egyelőre nem tudják, mennyire lesz ártalmas az állatok számára.
