Mitől ébredhet fel valaki 27 év kóma után?

Az egyik csúcstartó Munira Abdulla, aki 1991-ben egy autóbaleset következtében került kómába, és csak 27 évvel később ébredt fel. De vajon miért tért ennyi év után magához? – teszi fel a kérdést a Live Science.

Valami újra beindítja az agyat

"A rövid válasz az, hogy nem igazán tudjuk" – válaszolta a portál kérdésére Martin Monti, a Kaliforniai Egyetem professzora, aki évtizedek óta a kómás állapotot tanulmányozza. A kómát az agyat ért sérülés, gyulladás vagy fertőzés okozza. Mielőtt valaki felébredne ebből az állapotból, az agyának helyre kell állnia azáltal, hogy vagy újranöveszti a sérült neuronokat, vagy más agyi hálózatokkal bővül, hogy azok átvegyék a sérült agyi régió feladatát. Az agyi hálózatoknak ez a fizikai helyreállítása azonban önmagában nem elég, mert a kóma az agyi aktivitást is lelassítja, ezért ilyenkor az agyi hálózatok sem kommunikálnak olyan hatékonyan. Az agyat tehát ilyenkor valami beindítja, hogy újra felgyorsuljon, és valakit ébredéshez vezessen. Ez az úgynevezett „jump-start elmélet”, amelyről egyelőre nem tudunk sokat.

Mesterséges kómába kellett helyezni a Bordeaux futballistáját azután, hogy összefejelt a pályán egy másik játékossal. Ezt a mély eszméletlen állapotot általában azért kell előidézni, hogy ezzel megelőzhessék a későbbi agykárosodást. Mutatjuk, milyen esetben élnek vele az orvosok.

Ami segítheti a felébredést

A „felébresztésre” az egyik lehetőség, ha az orvosok olyan szereket alkalmaznak, melyek növelik a dopamin szintjét az agyban. A dopamin egy kémiai hírvivő, amely kulcsfontosságú az agyi hálózatok közötti kommunikációban. Egy másik módszer során elektródák segítségével árammal stimulálják az agyban lévő neuronokat. Ez az ingerlés gyakran a talamuszt célozza meg, az agynak azt a régióját, amely a figyelemhez és az éberséghez szükséges, és amely gyakran érintett a kómához vezető agysérülésekben. Szintén lehetőség az úgynevezett fókuszált ultrahang, amely hasonlót próbál meg ultrahangos rezgéssel és műtét nélkül.

Ahhoz, hogy e terápiák bármelyike felgyorsítsa valakinek az öntudatra való visszatérését, magának az agy szerkezetének épnek kell lennie. A neuronok növekedése lassan, hetente nagyjából 1 milliméteres ütemben történik, vagyis körülbelül ahogy a köröm nő.

A kómában fekvők általában több mint két hét után nyerik vissza az eszméletüket, ritka esetben tart négy hétnél tovább az öntudatlan állapot. Nagyjából valahol 20 és 40 százalék között van azonban azok aránya, akik soha nem ébrednek fel. Összességében az, hogy az emberek hogyan és miért ébrednek fel a kómából – akár maguktól, akár gyógyszerek vagy terápiák segítségével –, nagyrészt még mindig rejtély.