A húsz legmelegebb év közül 18 az utóbbi két évtizedben volt, így a meteorológiai adatgyűjtés 1850-es kezdete óta a 21. század eleje volt a legmelegebb időszak - derült ki a Meteorológiai Világszervezet (WMO) adataiból. Biztató viszont, hogy a felmelegedés 1,5 fokban való korlátozása globálisan megvalósítható. Ehhez azonban a 2020-as évek elején tetőznie kell a szén-dioxid-kibocsátásnak, 2030-ra pedig körülbelül 45 százalékkal kell visszafogni az emissziót a 2010-es szinthez képest, majd 2050-re fokozatosan el kell érni a nettó nulla szintet.
Üres ígéretek
Az ENSZ tagállamai 2015 decemberében, a párizsi klímacsúcson kötöttek megállapodást arról, hogy 2100-ig a globális átlaghőmérséklet emelkedését az ipari forradalom előtti átlaghőmérséklethez képest legfeljebb 2 Celsius-fokban, lehetőség szerint azonban 1,5 fokban korlátozzák. A legfrissebb adatok szerint viszont mindössze két ország - Gambia és Marokkó - tartja magát a megállapodáshoz. Néhány ország - Bhután, Costa Rica, Etiópia, India és a Fülöp-szigetek - tervei és intézkedései a 2009-ben Koppenhágában vállalt maximum 2 fokos felmelegedéssel vannak összhangban.
Ezzel szemben Ausztrália, Brazília, Kanada, Mexikó, valamint az Európai Unió egyik tagországa sem tesz eleget a megállapodásnak. A vállalások nincsenek összhangban a felmelegedés 2 fok alatt tartásával. Az Egyesült Államok, Oroszország, Szaúd-Arábia, Törökország és Ukrajna klímapolitikai intézkedései azonban "kritikusan elégtelen" minősítést kaptak. Ez azt jelenti, hogy ha minden ország csak ennyit tenne, akkor a 21. század végére a globális átlaghőmérséklet több mint 4 fokkal lenne magasabb az ipari forradalom előtti szinthez képest.
Így állunk gázkibocsátás terén
A szakértők szerint 1750 és 2011 között akár 2345 milliárd tonna szén-dioxid is a légkörbe kerülhetett. Az eddig kibocsátott üvegházhatású gázok 25 százalékát az Egyesült Államokban, 22 százalékát az Európai Unió 28 tagállamában termelték. Az összkibocsátás 13 százaléka Kínából, 7 százaléka Oroszországból, 4 százaléka Japánból és 3 százaléka Indiából származik. A világ összes többi országa a kibocsátás 26 százalékáért felelős. Az egy főre eső jelenlegi kibocsátás alapján Szaúd-Arábia az első 18,1 tonnával, a második az Egyesült Államok 16,6 tonnával, a harmadik pedig Kanada 15,3 tonnával. Az Európai Unióban 6,7 tonna, Magyarországon pedig 5,2 tonna az egy főre eső kibocsátás, míg a világátlag 4,8 tonna.
Ennyivel melegebb a Föld
Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) az elmúlt évben két tematikus jelentést tett közzé. Az első a mérsékeltebb, 1,5 Celsius-fokos felmelegedés témájával, a második a szárazföldi klímaváltozással, valamint a talajok, az élelmiszer-biztonság, az elsivatagosodás és az erdőgazdálkodás kérdéseivel foglalkozott. Az első különjelentés megállapította, hogy a globális felszíni átlaghőmérséklet 2006-2015 között 0,87 Celsius-fokkal magasabb volt, mint az 1850-1900-as években. Az átlagosnál kisebb a felmelegedés az óceánok fölött és nagyobb a szárazföldeken, az Arktiszon azonban különösen nagy, az átlagnál kétszer-háromszor erősebb a melegedés mértéke.
Az IPCC második különjelentése szerint a jégmentes szárazföldek 69-76 százalékára közvetlenül hatást gyakorol az emberiség . A mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és az egyéb talajhasználati módok felelősek a szén-dioxid-kibocsátás 13, a metánkibocsátás 44 és a dinitrogén-oxid kibocsátásának 82 százalékáért, ami a nettó emberi eredetű üvegházhatású gázkibocsátás 23 százalékának felel meg. Az IPCC szakértői szerint a túlfogyasztás csökkentése, az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása évtizedes távlatban több milliárd tonna üvegházhatású gáz kibocsátásának megelőzésével ér fel.
Ennyivel melegebb Magyarország
Magyarországon az országos átlaghőmérséklet 1,15 Celsius-fokot emelkedett 1901 óta. A melegedés legintenzívebb időszaka a nyolcvanas évek elején kezdődött. Az 1981 óta eltelt évtizedek során körülbelül két héttel megnőtt a hőhullámos napok száma az ország középső és dél-alföldi vidékein. Egyes időjárási szélsőségek is gyakoribbá váltak. Kevesebb napon van csapadék, nőtt az aszály valószínűsége. A mérések szerint emellett több vidéken több mint 2 milliméterrel megnőtt az egy napon érkező csapadék mennyisége 1961 óta.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat modellezése szerint a jövőben minden évszakban folytatódik az átlaghőmérséklet emelkedése, amely a 21. század végére elérheti a 3-4 Celsius-fokot az 1971-2000-es átlaghoz képest. Nyaranta 1,3-2,2 fokkal nagyobb átlaghőmérsékletre számíthatunk már a 2021-2050-es időszakban, míg a 21. század utolsó évtizedeire több mint 4 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedést jeleznek a modellek.
