Az EMA és az ECDC szakértői megállapították: a vektoralapú vakcinák - például az AstraZeneca vagy a Johnson and Johnson oltóanyagai - az úgynevezett mRNS-vakcinákkal - például a Pfizer/BioNTech vagy a Moderna oltóanyagaival - kombinálva "jó antitesttermelést váltanak ki" és magasabb a fehérvérsejtek csoportjához tartozó, a fertőzések ellen fellépő T-sejtek termelése is, mint ugyanazon vakcina alkalmazása esetén.
Rugalmasabb lehet az oltási program
Közölték azt is, hogy a harmadik, emlékeztető oltáshoz hasonló immunválaszt tapasztaltak az első és a második oltás esetében is, amikor a teljes védettség megszerzéséhez szintén különböző vakcinákat alkalmaztak.
A vektorvakcinák alkalmazása második adagként az alapimmunizálást célzó oltási programban, vagy két különböző gyártótól származó mRNS-alapú oltóanyag alkalmazásának hatékonysága még nem bizonyított - olvasható a közleményben, amelyben megjegyezték: noha az oltóanyagok biztosította immunitás időtartamára irányuló kutatások még tartanak, az eltérő vakcinák alkalmazása rugalmasságot biztosíthat az oltási programok számára, különösen, ha nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű azonos oltóanyag.
Az EMA és az ECDC szakértői hangsúlyozták: ajánlásaikkal segíteni szeretnék a nemzeti döntéshozókat abban, hogy oltási kampányaikban a lehető leggyorsabban és a lehető legtöbb embert képesek legyenek beoltani, és megvédeni a koronavírus-fertőzés szövődményeitől.
Összefoglaljuk, mi történik a szervezetben mRNS-vakcina hatására.
Legjobban: