A brazil hatóságok megkongatták a vészharangot, miután egy helyi munkacsoport statisztikája szerint már a nyolcszázat is meghaladta a COVID-19 következtében elhunyt várandós, vagy frissen szült nők száma az országban - számol be róla a brit Guardian .
Az augusztusra kiírt 23 éves Letícia Gomes-nek szerencséje volt: ugyan egy hetet töltött intenzív osztályon koronavírus-fertőzés miatt, ám ma már jól van, otthonában gyógyul és készül a lánya érkezésére. Gomes március végén köhögési rohamok és láz miatt került kórházba, oxigénszintje pedig aggasztó mértékben, 83 százalékra csökkent. "Kétségbeestem, amikor rájöttem, mennyire nagy a baj, mert ez az első terhességem, ez lesz az első gyermekem" - idézi a fiatal nőt a Guardian.
Első kórházi éjszakája során Letícia Gomes - aki azt gyanítja, hogy munkahelyére tartva, a buszon fertőződhetett meg - nyolc másik pácienssel osztozott egy szobán. "Idegőrlő volt, mert láttam, hogy oxigénre szoruló emberek halnak meg közvetlenül mellettem, és az orvosoknak választaniuk kellett, kit próbálnak megmenteni" - meséli. Őt másnap átszállították az egyik riói kórház várandós nők számára kialakított Covid-részlegére. Itt derült ki, hogy a betegség nem veszélyeztette gyermekét, aki a jelek szerint egészségesen fejlődik a méhében.
Egyre több szomorú történet kerül napvilágra
Mások azonban kevésbé voltak szerencsések. Az elmúlt hetekben a brazil újságok szívszorító történeteket közöltek koronavírus-fertőzés következtében elhunyt fiatal anyákról. Egyikük, a szintén 23 éves Maria Laura Prucoli azután adta fel a küzdelmet, hogy lányát császármetszéssel világra segítették egy riói kórházban. Egy 20 éves nő pedig hét hónapos terhesen halt bele a vírus szövődményeibe, mert nem tudták megfelelően ellátni: négy napig hiába várt az intenzív terápiás ellátásra.
"Csak állok, és nézem, ahogy várandós nők halnak meg anélkül, hogy esélyük lenne intenzív osztályra, szükség esetén pedig lélegeztetőgépre kerülni" - érzékeltette a helyzet drámaiságát Carla Andreucci szülész-nőgyógyász, egy terhességgel foglalkozó munkacsoport tagja. Tavaly júliusban Andreucci és munkatársai közzétettek egy tanulmányt, amely szerint - a hivatalos adatok alapján - a koronavírus-fertőzésekhez köthető anyai halálozások 77,5 százaléka a dél-amerikai országban történt.
Brazíliában tavaly február óta 803 állapotos, vagy szülésen frissen átesett nő hunyt el a COVID-19 okozta megbetegedés miatt. A halálesetek több mint fele - 432 - idén történt, miután a járvány igazán berobbant Brazíliában. A dél-amerikai országban eddig több mint 15 millió fertőzöttet regisztráltak , - ezzel világviszonylatban a harmadik helyen "áll" -, az elhunytak száma pedig elérte a 417 ezret.
Nem csak Brazíliában nagy a baj
Világszerte aggodalomra ad okot a koronavírus-fertőzés kismamákra gyakorolt hatása. Többek között az Egyesült Királyságban is, ahol az orvosok arról számoltak be, hogy e csoport tagjai közül a mostani hullámban sokkal többen szorultak intenzív terápiás ellátásra - ezzel együtt gépi légzéstámogatásra is -, mint az előzőben. Brazíliában a szakértők szerint mára annyira súlyossá vált a helyzet, hogy a hatóságok azt kérik a gyermekvállalást tervezőktől, hogy gondolják át családalapítási elképzeléseiket, és lehetőség szerint várjanak néhány hónapot, amíg ez a hullám alábbhagy egy kicsit.
Szakemberek szerint számos tényező játszhat szerepet a brazil kismamákat érintő halálozási mutató alakulásában. Többek között az egészségügy összeomlása, a prenatális ellátáshoz való korlátozott hozzáférés, és a tudatos családtervezés hiánya, ami régóta kihívást jelent a dél-amerikai ország közegészségügyi rendszere számára: az anyai halálozás aránya Brazíliában már a pandémia előtt is meghaladta az OECD-országok átlagának háromszorosát. A dél-amerikai országban ráadásul a legtöbb terhes nőnek nincs lehetősége otthonról dolgozni. Emellett nem elhanyagolható tényező - bár erre még nem találtak egyértelmű bizonyítékot - az országban január óta terjedő, korábbinál jóval fertőzőképesebb, brazil vírusváltozat , a P.1.
Eddig a brazilok kevesebb, mint tíz százaléka van túl két koronavírus elleni részoltáson, ami azt jelenti, hogy a legtöbb állapotos nő eddig várakozásra kényszerült. Ezen mostanában változtattak: ők is bekerültek az elsőbbséget élvező oltási csoportba.
