Magyarországon iszkémiás szívbetegség és heveny szívizomelhalás következtében átlagosan 20 ezer ember veszti életét minden évben, ezzel pedig – megelőzve a rosszindulatú daganatos betegségek következtében elhunytak számát– vezető haláloknak számít. „A kardiológiai problémák előbb vagy utóbb minden felnőttet érintenek. A szív betegségei közül a magas vérnyomást, a ritmuszavart és koszorúér betegségeket emelném ki, mert ezek fordulnak elő a leggyakrabban. De az elmúlt időszakban a COVID-járvány után is többen fordulnak orvoshoz szívpanaszokkal” – ismertette Dr. Menyhárt Orsolya, az Affidea Magyarország járóbeteg-szakellátás orvosigazgatója.
Az alvászavar komoly szívbetegséghez vezethet
A szív- és érrendszeri betegségek jó része helyes életmóddal megelőzhető, a panaszok kialakulása után pedig a megfelelő kezeléssel jól karbantartható. Általában 40 éves kortól javasolják a rendszeres kivizsgálást mindenkinek. Akiknél viszont a családban előfordult fiatalkori szív- és érrendszeri esemény, azoknak már korábban fiatalabb korban is indokolt az állapotfelmérés.
A rizikófaktorok közül érdemes kiemelni a magas koleszterinszintet, dohányzást, a mozgásszegény életmódot és a túlsúlyt. A jól ismert kockázati tényezők mellett azonban az alvászavarra is figyelni kell, ami egy kevésbé ismert rizikófaktor. „Az alvási apnoéban szenvedők jó része túlsúlyos, jelentősen horkolnak, és előfordul, hogy éjjel egyszerűen nem vesznek levegőt. Az így fellépő oxigénhiány számos kóros szív- és érrendszeri folyamatot beindíthat, de akár ritmuszavart is okozhat. Hajnalban eleve gyakoribb az infarktus, a stroke kialakulása, és ezt a rizikót az apnoé még tovább fokozza. Ha valaki rosszul alszik, és esetleg nem tud fogyni, az mindenképpen forduljon alvásszakértőhöz, majd kardiológushoz” – hangsúlyozta Dr. Menyhárt Orsolya.
Így zajlik egy komplex kardiológiai kivizsgálás
Egy általános kardiológiai szakrendelésen elsőként felmérik a páciens anamnézisét és megismerik a családi hátteret. Nagyon fontos az életmód feltérképezése is – például, hogy a páciens mennyit mozog, dohányzik-e, illetve fogyaszt-e alkoholt és koffeint. Ezt egészíti ki szervesen egy friss laboreredmény, amely feltárja a legfontosabb rizikófaktorokat, mint például a húgysav, a koleszterin, a vércukor és a vesefunkció szintjét. Ezután következik egy fizikális vizsgálat fonendoszkóppal, majd egy nyugalmi EKG és vérnyomásmérés.
A kardiológus mindezt követően szívultrahangot is kérhet vagy készíthet. Ha valamilyen probléma merül fel, akkor következő lépésben terheléses EKG-ra, 24 órás EKG-ra, esetleg 24 órás vérnyomásmérésre kerülhet sor. További szívvizsgálatként szóba jöhet még a terheléses szívizom-szintigráfia, a szív CT-vizsgálat, a szív MR, és a koszorúérfestés.
