Az alvászavarok egyre több embert érintenek, a következményeik pedig akár igen súlyosak is lehetnek. Fontos tehát, hogy minél hamarabb kivizsgáltassuk magunkat, hiszen a megfelelő diagnózis után van esély a hatékony kezelésre. Dr. Vida Zsuzsanna , a JóAlvás Központ neurológusa, szomnológus azokra az alvással kapcsolatos problémákra hívta fel a figyelmet, amelyek diagnosztizálásában óriási szerepe van az alváslaborban történő vizsgálatnak.
Az alváslaborban az alvás minden paramétere vizsgálható
Az alváslaborban történő vizsgálat kétféle monitorozást tesz lehetővé:
- Poligráfiás vizsgálat: ennek során figyelik és rögzítik az alvás közbeni légzést, a perifériás pulzust, a vér oxigéntelítettségét, a mellkasi légzési kitérést, a szívfrekvenciát, a testpozíciót és a lábmozgást. A vizsgálat azonban nem foglalja magába az alvás szerkezetének, időtartamának, minőségének megfigyelését.
- Poliszomnográfiás vizsgálat: a poligráfás vizsgálat által mért adatokon túl képes monitorozni az alvás mélységét, szerkezetét, az alvásciklusok számát, az elalváshoz szükséges és a teljes alvásidőt, az éjszakai ébredések gyakoriságát. A poliszomnográfia tehát a poligráfiás vizsgálaton túl további csatornákkal is rendelkezik.
Az alváslaborban történő vizsgálat egy egész estén és éjszakán át zajlik. Ezen kívül az alváslaborban nemcsak a diagnózis állítható fel, de a kontrollvizsgálat során a már diagnosztizált alvásbetegségekre rendelt kezelések hatékonysága, működése is felmérhető.
Ezeknél az alvászavaroknál fontos az alváslabor
Az elalvás egy olyan fázissal kezdődik, aminek a neve non-rapid eye movement (NREM), vagyis nem gyors szemmozgás. Ezen fázis alatt az agyhullámok, amelyeket az EEG rögzít, jelentősen lelassulnak. Ilyenkor a szem sem mozog gyorsan, szemben a későbbi alvásfázissal. Egy-két órás NREM-fázis után ugyanis az agy aktivitása felgyorsul, és elindul a rapid eye movement (REM), vagyis a gyors szemmozgásos fázis . Ilyenkor jelentkezik az álmodás is. Normál esetben több alvási ciklus következik be egy éjszaka alatt, nagyjából 90 percenként váltja egymást az NREM- és a REM-szakasz. Ezt a ciklikusságot boríthatják fel a különböző alvászavarok.
Az alváslaborban minden jelentős alvásbetegség vizsgálható, így az alábbiak:
- Alvási apnoé vagy más alvással összefüggő légzési rendellenesség: ezekben az állapotokban a légvétel időközönként leáll, majd levegő utáni kapkodással újraindul.
- Nyugtalan láb szindróma: ennél a zavarnál a láb éjjelente akaratlanul megfeszül, elernyed, egyfajta bizsergés, zsibbadás jelentkezik, ami akadályozza az alvást.
- REM alvási viselkedészavar: az ebben a betegségben szenvedők „eljátsszák” azt, ami álmukban történik, mozognak, forgolódnak álmukban.
- Szokatlan alvás közbeni viselkedések: olyan zavarok tartoznak ide, mint például az alvajárás, a hánykolódás, a ritmikus mozgások.
- Krónikus álmatlanság: az inszomnia kivizsgálásához szinte minden esetben fontos az alváslabor.
„Az alváslaborban történő vizsgálat csupán annyi előkészületet igényel, ami egy jó alváshoz is kellene. Délután már nem tanácsos alkohol- és koffeintartalmú italokat fogyasztani, és a nappali szunyókálás sem ajánlott” – hangsúlyozza dr. Vida Zsuzsanna.
A szakember szerint úgy kell készülni, mint ahogy otthon tennénk, még az alvást segítő tárgyak – például kispárna, kabala – is behozhatóak a laborba. A helyiség egyébként is úgy van berendezve, hogy a legkellemesebb, otthonos környezetet imitálja, csupán az alvástechnikus által felhelyezett elektródák okozhatnak eleinte furcsa érzést. Az alvásvizsgálat rendkívül nagy segítség a diagnosztizáláshoz, és ennek kapcsán a hatékony kezeléshez. Az alvászavarok kezelése pedig egy egészen új, jelentősen magasabb életminőséget eredményezhet.
