Csaknem két év telt el a koronavírus-járvány kitörése óta, ám a helyzet a különféle vírusváltozatoknak - most éppen az omikron variánsnak köszönhetően -, a védőoltások ellenére sem javult: világszerte rekordszámú új fertőzöttet jelentenek. Az omikron variánsról annyit már biztosan tudunk, hogy jóval fertőzőképesebb, ezért sokkal gyorsabban terjed, mint a korábban domináns alfa és delta variáns, ezért most még hangsúlyosabb, hogy betartsuk a járványügyi szabályokat - a kötelező távolágot, a maszkviselést nyilvános, zárt terekben, a gyakori kézmosást - mint eddig.
Egy új tanulmány, amiről a Conversation is beszámolt , megkönnyítheti a dolgunkat. Annyiban legalábbis, hogy felhívja rá a figyelmet, hol és milyen körülmények között a legnagyobb a valószínűsége, hogy elkapjuk a koronavírust, mely tevékenységek számítanak biztonságosnak és pontosan mennyire (százalékosan).
Mivel a SARS-CoV-2 vírus elsősorban levegő útján terjed - a fertőzött személy által köhögéssel, orrfújással, beszéddel, énekléssel vagy kilélegzéssel a levegőbe kerülő vírusrészecskéket bárki belélegezheti - fontos, hogy tisztában legyünk vele: zárt térben, különösen, ha sok ember zsúfolódik össze, mekkora veszélynek tesszük ki magunkat fertőzés szempontjából. Bár az arcra jól illeszkedő, FFP2-es (N95-ös) maszk viselése csökkenti a vírusátvitelt, zárt térben - a körülményektől függően - sosem lehetünk teljesen biztonságban.
Ettől függ a megfertőződés valószínűsége
Az új tanulmány szerzői empirikus adatok alapján számszerűsítették, hogyan növelik a megfertőződés kockázatát a különböző tényezők, például az vírusátvitel/elterjedtség, az emberi tényezők (maszkviselés/maszk hanyagolása, beszéd, éneklés, kiabálás), a testmozgás, és a levegő minősége (beltéri/kültéri jelenlét, a helyiség mérete, zsúfoltsága, szellőzése). Ezeket a tényezőket figyelembe véve matematikai modellel ábrázolták a vírus terjedését. Az erre vonatkozó részletes táblázat a Conversation oldalára kattintva tanulmányozható.
Amikor kicsi az esély rá, hogy elkapjuk a vírust
Az egyes tényezők kombinálásából kiderül például, hogy jól illeszkedő maszkot viselve, rövid időt töltve egy rosszul szellőző helyiségben, kevés emberrel körülvéve, beszélgetés nélkül 0,16 százalék az esélye annak, hogy megfertőződünk. De ha például énekelünk, 4,6 százalék, erőkifejtés (edzés) esetén pedig 10 százalék a megfertőződés kockázata.
Hasonló körülmények között egy emberekkel zsúfolt helyiségben 0,55 százalék az esély arra, hogy elkapjuk a vírust - feltéve, ha csendben vagyunk, és nem beszélgetünk. Tizenöt százalék az esély rá éneklés közben, és 32 százalék fizikai aktivitást végezve. Ha megnöveljük a zárt térben töltött időt, azt látjuk, hogy például edzés közben, egy rosszul szellőző, zsúfolt helyiségben 67 százalékos eséllyel fertőződhetünk meg, akkor is, ha maszkot viselünk. Szabadtéren ugyanennek a kockázata alig egy százalék.
Amikor valaki nem visel maszkot, és a körülmények is aggasztóak
Abban az esetben, ha nem viselünk maszkot , és csak rövid időt töltünk zárt térben, kevés emberrel, és ezalatt nem beszélünk, 0,45 százalék az esélye a megfertőződésnek, míg éneklés közben 13, erőnléti edzés esetén pedig 27 százalék. Ha hasonló körülmények között, ám hosszú ideig tartózkodunk zárt térben, ahol ráadásul tömeg van, beszélgetés közben 20, éneklés közben 74 százalékos eséllyel fertőződünk meg. Szabadtéren, vagy egy jól szellőző helyiségben előbbire 0,16, utóbbira 0,93 százalék az esély.
A tényezők ismeretében a legrosszabbul akkor járhatunk, ha egy nem megfelelően szellőző helyiségben nem viselünk maszkot, sokan vannak körülöttünk, mi pedig kiabálunk, énekelünk, esetleg edzünk. Mindegyik esetben 99 százalékra becsülik a megfertőződés kockázatát.
