Érdekes és az egész világot foglalkoztató kérdést feszeget friss cikkében a Science. A lap elismert szakértők megszólaltatásával számba veszi a hirtelen felbukkant, azóta globálisan terjedő omikron variáns eredetét illető lehetőségeket, tekintettel arra, hogy milyen tényezők és körülmények segíthették kifejlődését és terjedését.
A titokzatos omikron
Ahogy arról a Science ír: nyilvánvaló, hogy az omikron variáns nem valamelyik domináns, aggodalomra okot adó koronavírus-változatból (például az alfából vagy a deltából) fejlődött ki. A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján úgy tűnik, hogy azokkal párhuzamosan, "csendben" alakult ki. Emma Hodcroft, a Berni Egyetem virológusa szerint ez a törzs korán elválhatott a többitől, nagyjából 2020 közepén. Amiből adódik a kérdés: elődei hogyan maradhattak észrevétlenek egészen eddig. A tudósok szerint erre jelenleg három lehetséges magyarázat létezik.
Az egyik, hogy a vírus egy olyan populációban keringett és fejlődött, ahol nem volt szem előtt, vagyis nem vizsgálták és nem szekvenálták (például valahol Afrika déli részén). Christian Drosten, a berlini Charité Egyetemi Kórház virológusa szerint "ahhoz, hogy egy ilyen vírus kifejlődjön, hatalmas evolúciós nyomásra van szükség." Egyes tudósok szerint azonban kérdéses, hogy valóban létezik-e olyan hely a világon - legyen bármilyen elszigetelt -, ahol egy ilyen variáns ennyi ideig teljesen rejtve maradhat.
A másik potenciális lehetőség, hogy az omikron variáns olyan, krónikusan fertőzött koronavírusos betegben alakult ki, akinek az immunrendszere egy másik betegség vagy valamilyen gyógyszer hatására legyengült. (Ez az elképzelés egyébként már az alfa variáns megjelenésekor felmerült, és akkoriban néhány fertőzöttől származó minta szekvenálása alá is támasztotta.)
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Richard Lessells, a dél-afrikai Kwa-Zulu-Natalban található egyetem fertőző betegségekkel foglalkozó kutatója korábban preprint tanulmányban ismertetett egy meglepő esetet, amikor egy kezeletlen HIV-fertőzésben szenvedő dél-afrikai nő több mint 6 hónapon keresztül hordozta a SARS-CoV-2 vírust. Az pedig ez idő alatt számos, az aggodalomra okot adó koronavírus-változatoknál is megfigyelt mutációt halmozott fel.
A harmadik lehetséges magyarázat szerint az omikron variáns nem az emberben fejlődött ki, hanem állati rezervoárokban - egyes kutatók úgy vélik, hogy rágcsálókban -, és csak később került át az emberre. Feltételezések szerint emiatt a vírus olyan evolúciós nyomásnak lehetett kitéve, hogy számos új mutációt hozott létre: olyanokat is, amelyek a korábbi változatokban még nem voltak jelen.
Mire számíthatunk?
Az eddigi kutatások azt mutatják, hogy csak az omikron tüskefehérjéje legalább 32 mutációt hordoz - vagyis 32 ponton változott meg az eredeti, vuhani vírus tüskefehérjéjéhez képest - ami szakemberek szerint nagyobb fertőzőképességgel járhat együtt. Nem véletlen, hogy az Egészségügyi Világszervezet pár nappal azután, hogy Dél-Afrikában kimutatták, az omikront az aggodalomra okot adó változatok közé sorolta.
Mindhárom magyarázat mellett és ellen is vannak érvek, lassan gyűlnek a tudományosan alátámasztott adatok és eredmények, ám a tudósok egyelőre csak találgatni tudnak az omikron kialakulásának körülményeit illetően.
Legjobban: