Az antibiotikum-romboló gének sokkal szélesebb körben elterjedtek a talajban és az emberben található baktériumokban, mint azt eddig gondolták – állítja egy új kutatás . A tudósok szerint ezt azt jelenti, hogy a modern antibiotikumok idővel hatástalanná válnak, így súlyos közegészségügyi válság elé nézhet a világ.
A tudósok előtt nagyjából hat éve ismert, hogy egyes baktériumok olyan génekkel rendelkeznek , amelyek lehetővé teszik számukra, hogy ártalmatlanná tegyék az antibiotikumokat. Ezek a bakteriális gének egyszerűen felszeletelik az antibiotikum számukra mérgező összetevőjét, és gond nélkül megbirkóznak vele. Azt azonban nem tudták, hogy ezek a gének mennyire gyakoriak a környezetünkben.
Eléggé elterjedtek
Az antibiotikumok fő hatóanyaga a tetraciklin . Az 1940-es években fedezték fel őket, jelenleg az általunk használt antibiotikumok sarokkövei. A tetraciklinek széles hatásspektrummal rendelkeznek, számos betegség kezelésére alkalmazzák őket. Többek között kolera, brucellózis, pestis, malária és szifilisz ellen hatékonyak. Kezdetben szinte minden orvosilag releváns baktériummal szemben rendelkeztek valamilyen szintű hatással. Az idő múlásával azonban egyre több baktérium vált ellenállóvá, és ez csökkentette a gyógyszer sokoldalúságát. Ezért kifejlesztették a tetraciklinek második generációját, amely legyengíti a baktériumok két leggyakoribb védekezési mechanizmusát, így a gyógyszereknek való ellenállási képességét.
Sajnos azonban kiderült, hogy a környezetünkben sokkal több olyan baktérium létezik, amely képes ellenállni az újfajta antibiotikumoknak is. A St. Louis-i Washington Egyetem és a National Institutes of Health (NIH) kutatói azt találták, hogy a talajban és az embereken élő baktériumokban széles körben elterjedtek azok a gének, amelyek a tetraciklinek elpusztítására képesek. Vagyis nemcsak elméletileg áll fenn a veszélye annak, hogy a talajban lévő gének bekerülnek a betegséget okozó baktériumokba, és így olyan fertőzésekhez vezetnek, amelyeket nagyon nehéz kezelni. Ahogy Gautam Dantas, a molekuláris mikrobiológia professzora, a kutatás vezetője fogalmazott:
