A koronavírus-járvány gazdaságra, társadalomra és egészségünkre gyakorolt káros hatásait még mindig csak felbecsülni lehet. Ahogy azt is, hogyan hatott a környezetünkre és az ökoszisztémára.
Hogy utóbbiról pontosabb képet kaphassunk, a News-Medical Yong Sik Ok professzort, a szöuli Korea Egyetem globális kutatási igazgatóját kérdezte , aki munkatársaival együtt alapos ismerője a témának. Számos kutatást végeztek, többek között arról, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezéshez használt, feleslegessé vált műanyag felszerelések - maszkok, arcpajzsok, védőruhák és egyéb eszközök -, mennyivel növelték a hasznosítatlan műanyaghulladék mennyiségét.
Elrettentő adatok
Yong Sik Ok kiemelte, hogy az elégtelen műanyaghulladék-kezelés következtében - ami nem a pandémiával kezdődött, az csak ráerősített - mára riasztó mennyiségű műanyag halmozódott fel a talajban és a vízi ökoszisztémákban. Becslések szerint 2020-ban körülbelül 1,56 milliárd eldobható arcmaszk (ami nagyjából 5,66 tonna műanyagot jelent) került az óceánokba.
Ahogy arról a Nature Reviews Earth&Environment című folyóiratban megjelent tanulmányban kutatótársaival írt, 2019-ben globálisan mintegy 400 millió tonna műanyaghulladékot termeltünk. A koronavírus-járvány első hét hónapjában ez a mennyiség már meghaladta a 530 millió tonnát, ami elkeserítő helyzetet vetít előre.
A nagyobb műanyaghulladékok - beleértve a maszkokat is - parányi szemcsékre, úgynevezett mikroműanyagokra (5 milliméternél kisebb darabokra) és annál is apróbb nanoműanyagokra bomlanak. Ezek a vizekbe jutva pillanatok alatt bekerülnek az élőlények gyomrába, de felhalmozódnak a szárazföldi növényekben, állatokban és a légkörben is, ami aggodalomra ad okot a biológiai sokféleség, az élelmiszerek, az ivóvíz és a levegő biztonságával kapcsolatban - fejtette ki Yong Sik Ok. Egészségügyi következményei is beláthatatlanok: állatokon végzett kutatások egyértelműen összefüggésbe hozták a műanyagszennyezést különféle egésszégügyi problémák - például gyulladásos reakciók, meddőség - és betegségek - például rosszindulatú daganatos elváltozások - kialakulásával.
Mi lehet a megoldás hosszú távon?
A szakember szerint az egyetlen járható út, ha globálisan változtatjuk meg a hulladékgazdálkodási gyakorlatot. "Ehhez arra van szükség, hogy a kormányok, a kutatók és az iparágak az intelligens tervezést és a műanyaghulladék fenntartható újrahasznosítását helyezzék előtérbe" - vázolta. Véleménye szerint ennek egyik lehetséges módja a megújuló energia, például a napenergia felhasználása, de ígértes lehetőségként tekint a biológiailag lebomló műanyagokra is. Ám mint mondta, széleskörű bevezetésük előtt mindeképpen átfogó műszaki-, gazdasági- és ökológiai lábnyom-elemzésre van szükség. Felhasználóként azzal tehetjük a legtöbbet, hogy tudatosságra törekszünk, és a jelenleg használt eldobható műanyag termékek helyett igyekszünk műanyagmentes opciókat választani.
