A születéskor várható élettartam növekedésével értelemszerűen emelkedik az időseket nagyobb arányban érintő betegségek előfordulása is. Egy, a Nature oldalán frissen közzétett tanulmány eredménye szerint ugyanakkor a fiatalabb, 50 év alatti korosztály körében is drasztikusan megemelkedett bizonyos daganattípusok előfordulása. Szakemberek szerint a rákszűrés fejlődése miatt is több esetet azonosítanak az orvosok, ez azonban önmagában nem magyarázza a megugró esetszámot.
Ezek a daganattípusok lettek gyakoribbak a fiatalabbaknál
A kutatók eredményei szerint az 1990-es évektől kezdve jelentősen emelkedett világszerte bizonyos ráktípusok előfordulása az 50 évnél fiatalabbak körében. Egyebek mellett a mell-, a vastagbél-, a nyelőcső-, a vese-, a máj- és a hasnyálmirigyrák előfordulási aránya nőtt meg jelentősen az elmúlt évtizedekben a szakemberek szerint. Annak érdekében, hogy a tendenciát jobban megértsék, a tudósok kiterjedt elemzéseket végeztek a szakirodalomban és az interneten elérhető adatokról. Kiemelt figyelemmel vizsgálták a fiatalok egészségét veszélyeztető tényezőket is, amelyek hozzájárulhatnak a rák kifejlődéséhez.
Az egyik örömteli fejlemény, hogy az elmúlt évtizedekben óriásit fejlődtek azok a képalkotó diagnosztikai eszközök, amelyek segíthetik a daganatok felismerését. Ez viszont a statisztikákon is ront, hiszen sok olyan daganatos megbetegedést is felismernek már, amely korábban rejtve maradt. Önmagában ez azonban nem ad magyarázatot arra, miért nőtt meg ennyivel a fiatalabbaknál a rák gyakorisága.
Mi lehet a drasztikus növekedés oka?
A szakemberek szerint a válasz sokkal inkább az életmódunkhoz köthető. A mozgásszegény életmód, az egészségtelen étkezés és a túlsúly is jól ismert rizikótényezője a daganatoknak, ezek pedig szintén egyre nagyobb mértékben érintik a társadalmat. A 14 daganattípus közül, amelynek száma megnőtt az elmúlt évtizedekben, nyolc az emésztőrendszerhez köthető, vagyis étrendünk is komolyan befolyásolhatja a kialakulásukat.
A szakemberek szerint a gyomrunkban lévő mikroorganizmusok közössége (az úgynevezett mikrobiom) alapvetően befolyásolja az egészségünket, hogyha azonban az egyensúlyi állapot felborul, annak súlyos következményei lehetnek. A mikrobiom egészségét ugyanakkor nem csak az étrend, de a stressz és a káros szenvedélyek (dohányzás, alkoholfogyasztás) is befolyásolhatják.
