A napokban írta meg közösségi oldalán az Országos Mentőszolgálat , hogy nemrégiben egy olyan kisgyermek életéért kellett küzdeniük, akit megrázott otthon az áram, mert belenyúlt a konnektorba. A kétéves kislánnyal a Hajdú-Bihar megyei ügyeleti mentőszolgálatra rohantak be a szülők – a kicsinek addigra már megállt a szíve. „Újraélesztésbe kezdtek, miközben azonnal a Debreceni Mentésirányítás segítségét kérték, akik hatalmas erőket mozgósítottak. A mentőegységek, köztük a gyermek-mentőorvosi kocsi is perceken belül helyszínre értek és együtt küzdöttek tovább a kislány életéért. Az elszánt és kitartó életmentés végül sikerre vezetett, és a kis Csengét stabil állapotban szállíthatták kórházba bajtársaink” – olvasható a bejegyzésben.
A fenti történet tehát szerencsére pozitív végkifejlettel záródott, a poszt alatt azonban számtalan kommentelő megjegyezte, hogy az eset megelőzhető lett volna. Ennek apropóján az alábbiakban összeszedjük, milyen lépéseket érdemes megtenniük a szülőknek annak érdekében, hogy biztonságban tudhassák gyermekeiket az otthonukban.
Egy kis elővigyázatosság életet menthet
Az áram hasznos, de veszélyes – erről már a tizedik évfolyamnak szóló, Fizika 10. című tankönyvben is írnak. A Nemzeti Köznevelési Portálon is elérhető tananyagban például kiemelik, hogy az elektromos áram okozta halálos balesetek száma országos szinten évente 60 és 80 között mozog, és ezeknek „csak” 40 százaléka történik a munkahelyeken, a többi otthoni baleset. Az áramütés során az elektromos áram belép az emberi testbe, végighalad rajta – akár több útvonalon is –, majd valahol kilép, jellemzően károsodott szerveket és égési sérüléseket hagyva maga után.
Már egy 110 Voltos erősségű áramütés is lehet halálos, és mivel Magyarországon a normál feszültség 220 Volt, fokozott óvatosság szükséges a baleset, illetve azzal együtt a szívbénulás és azonnali halál elkerülése érdekében. Az áramütés következményeinek súlyossága azonban nemcsak az áramerősségtől függ, hanem attól is, hogy az érintettet mennyi ideig éri az elektromosság, továbbá hogy az áram hol lép be a testbe és hol távozik. Ha pedig az áldozatnak szívritmuszavara vagy valamilyen szívbetegsége van, akár egy enyhébb áramütés is végzetes lehet. Tehát minden esetben a megelőzés a legjobb, amit tehetünk, főleg, ha kisgyermek is van a háztartásban.
Hogyan védhetjük meg gyermekeinket?
Ahogy a fentebb ismertetett történet is mutatta, a gyermekek esetében az egyik veszélyforrást a konnektorok jelentik. Éppen ezért a legjobb, ha az otthonunkban fellelhető konnektorok olyan magasságban vannak, ahol a kisgyerekek már nem érik el azokat. Arra azonban ügyelni kell, hogy ne legyen a közelben szék vagy más dolog, amire felmászva már babrálhatnak a konnektorral a kicsik. Az elérhető magasságban lévő konnektorokba pedig ajánlott vakdugót dugni, ezt azonban egy nagyobb óvodás vagy kisiskolás gyerek már lehet, hogy ki tudja húzni. Éppen ezért találhatunk a boltokban olyan műanyag „gyerekzáras” konnektorvédőket is, amelyeket csak egy speciális, kis kulcsra emlékeztető eszköz segítségével lehet eltávolítani. Természetesen az eltávolító kulcsocskát olyan helyen kell tartanunk, ahol a kíváncsi felfedezők nem találnak rá.
Otthonunkat azzal is biztonságosabbá tehetjük, ha csak olyan elektromos eszközöket használunk, amelyek megbízható forrásból származnak, és ezeket mindig képzett szakemberekkel szereltetjük be, illetve javíttatjuk meg. Ezeket a termékeket mindig rendeltetésszerűen, a biztonsági figyelmeztetéseket szem előtt tartva használjuk, és ne próbáljuk meg átalakítani őket. Ügyeljünk továbbá a hosszabbítók és elosztók állapotára is, ezek kábelei ugyanis könnyen megtörhetnek. Ha a dugalj szikrázik, amikor bedugunk valamit, az semmiképpen sem jó jel.
Fokozottan figyeljük a vizesblokkokban használatos elektronikai berendezésekre is, mint a hajszárító és az elektromos borotva. Ezeket semmiképpen se használjuk fürdés közben, illetve vizes kézzel.
