Balesetek és sérülések : Áramütés
Testi épségünk igen törékeny: a baleseti sebészetek a kórházak és szakrendelők legforgalmasabb osztályai, és a balesetek az elsők között szerepelnek a halálozási okok listáján is. A közutakon, a háztartásokban, illetve a munkahelyen, játszótéren, vagyis az élet minden területén történhet baleset. A segítség gyorsasága és hatékonysága mellett fontos az is, hogy az lehetőség szerint szakszerű legyen, hiszen a beavatkozással semmiképpen nem szabad ártani a betegnek. Érdemes tudni, hogy a mentők 104-es, illetve a központi segélyhívó 112-es telefonszámát minden telefonról, még egy lejárt kártyájú mobilról is ingyenesen lehet hívni.
Áramütés tünetei és kezelése
Mi az áramütés?
Amikor az embert áramütés éri, teste elektromos energia hatása alá kerül. Halálos áramütést már 110 Volt feszültség is okozhat. (A normál feszültség 220 Volt - egyes helyeken, például az Egyesült Államokban 110 Volt -, míg magasfeszültség 400 Volt feletti.) Az, hogy a csapás mennyire súlyos, illetve végzetes-e, nem annyira az erősségtől, mint inkább az expozíciós időtől függ, tehát attól, hogy az érintettet az áram mennyi ideig éri, az hol jut be testbe és honnan távozik abból. Számít az is, hogy korábban volt-e valamilyen szívbetegsége, például ritmuszavara .
Tünetek
Az áramütés előfordulása és okai
Nincs arra vonatkozó statisztika, hogy hazánkban évente hány ember szenved áramütést, főleg mert ennek súlyossága nagyon eltérő lehet: sokszor csak egy egyszerű csípős érzést jelent, az érintett el sem megy orvoshoz. Annyit viszont lehet tudni, hogy egy nagyobb forgalmú sürgősségi osztályon a nyári időszakban hetente négy-öt áramütést szenvedett beteget látnak el, míg télen kevesebbet, átlagosan heti kettőt-hármat.
Az építkezéseken dolgozók, az érintésvédelmi szabályokat figyelmen kívül hagyó szakemberek általában gyakrabban érintettek. A házilag barkácsolt gépeket, nedves füvön elektromos fűnyírót használó emberek szintén gyakrabban szenvednek áramütést, ahogyan házilag eszkábált fűrészgépekkel, körfűrészekkel dolgozók is. Ilyesmit gyakran készítenek motorokból úgy, hogy azok érintésvédelmileg egyáltalán nem megfelelők. A rosszul bekötött villanybojler ugyancsak okozhat áramütést, ahogyan a fürdőszobában, nem megfelelő konnektorban, még rosszabb esetben a fürdőkádban történő hajszárítás is.
A gyerekek szintén gyakrabban érintettek: ők eleve veszélyeztetettebbek, hiszen könnyen nyúlhatnak konnektorba. A nagyfeszültségű vezetékeket nem is kell feltétlenül megérinteni ahhoz, hogy valakit áramütés érjen. Ennek oka, hogy energiája képes akár a levegőn, mint szigetelő rétegen keresztül is áthatolni.
Az áramütés diagnózisa
A diagnózis felállításához szükség van az áramütés tényének ismeretére. Ezt követőn az orvosok megnézik, van-e az áramütésnek bemeneti vagy kimeneti jele (ez jellemzően égési sérülés ), az érintett testrészen van-e áramrajzolat. Ebből arra lehet következtetni, hogy az áramütés mely szerveket érinthette. A szemrevételezést követően a beteget teljesen kivizsgálják, EKG-t is készítenek, 24 órán keresztül megfigyelik, vérét laborvizsgálatra küldik.
Az áramütés tünetei és kórlefolyása
Az áramütés tünetei és következményei az áramerősségtől és a feszültségtől függnek, illetve attól, hogy mindez mennyi ideig és hogyan érte a beteget. Különböző mértékű sejtszétesésre, izomelhalásra lehet számítani, a megégés esélye pedig annál nagyobb, minél nagyobb a feszültség és áramerősség. Emellett számít az is, hogy az áram mekkora ponton lépett be a testbe: ha nagyon vékony dróton érkezett nagyon nagy áramerősség, akkor a belépési hely nagyon megégethet. Számít a kilépési pont, illetve az áram útja is: nem mindegy, hogy az milyen szerveken - például vesén - halad keresztül, keresztezi-e a szívet vagy nem. Ez függ testtartástól is, de attól is, hogy az illető milyen cipőben van: ha gumitalpúban, akkor a veszély mindenképpen kisebb, lévén az szigetel.
Enyhe áramütésnél az érintettek csak kellemetlen érzést tapasztalnak. Maga az áram viszont azonnali izom-összehúzódást okoz, emiatt az áldozatok nem feltétlen tudják azonnal elengedni az áramforrást: sokszor csak fogják és rázkódnak közben. Ezzel a gond az, hogy annak esélye, hogy szöveti károsodás történjen, egyértelműen nő azzal, hogy az áramütés mennyi ideig éri a testet. Emellett a magasfeszültség komoly égési sérüléseket is okozhat, hasonlóan a villámcsapáshoz. Súlyos esetben a keringés is leállhat.
Az áramütés kezelése
Az áramütést szenvedett betegeket sürgősségi osztályra szokták felvenni, ott általában 24 órán keresztül megfigyelik őket. Vért is vesznek tőlük, hogy meg tudják nézni, történt-e izom- vagy vesekárosodás. Kezelni csak az áramütés esetleges következményeit, például a veseelégtelenséget kell, illetve ha érintett a szívizom is, akkor számítani lehet ritmuszavarok kialakulására is. Ha ez megtörténik, akkor azt is kezelni kell.
Előfordulhat az is, hogy ritmuszavar csak később, órákkal az áramütés után alakul ki, ilyenkor pacemakerre is lehet szükség.
Fontos tudni, hogy az áramütést szenvedett betegeknek az esetek nagy részében semmilyen kezelésre nincs szükségük, pacemakert csak ritkán kell alkalmazni, plasztikai, égésplasztiki műtétekre pedig csak egészen súlyos esetekben van szükség.
Pszichés utókezelésre akkor lehet szükség, ha valakit az áramütés nagyon megviselt, esetleg olyan áramütéses baleset történt, amelyben ő maradt életben, társa viszont meghalt.
Az áramütés gyógyulási eséyei
A gyógyulási esélyek az áramütés erősségétől, kiterjedtségétől függnek. A baleset jellemzően nyom és probléma nélkül gyógyul. Mivel a kisebb gyerekek testösszetétele más, ők sokkal jobban kitettek az áramütés okozta égési sérüléseknek.
Az áramütés megelőzése
Figyelni kell az érintésvédelmi szabályok betartására, a biztonságos eszközök megfelelő használatára, a gépeket csak szakemberekkel szabad beköttetni. Nem szabad fürdőkádban hajszárítót, villanyborotvát használni. A gyerekbaleseteknek konnektorvédőkkel lehet elejét venni.
Az áramütés szövődményei
Az áramütésnek maradandó következménye, szövődménye jellemzően nem szokott lenni, leszámítva az esetleges veseelégtelenséget, illetve ha súlyos égési sérülés történt.
Hasznos tudnivalók az áramütésről
Áramütéskor nagyon fontos figyelni az elsősegélynyújtásra: az áldozathoz nem szabad hozzányúlni egészen addig, amíg nem történt meg az áramtalanítás, illetve nem találtak olyan jól szigetelt eszközt, amivel a sérültet biztonságosan el tudják távolítani az áramforrástól.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Kanizsai Péter aneszteziológiai és intenzív terápiás és sürgősségi szakorvosnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Nincs front
Maximum:
+4 °C
Minimum:
-1 °C
Tovább terjeszkedik a rétegfelhőzet, az ország nagyobb részén borult idő várható, főként a Dunántúlon maradhatnak kevésbé felhős, derült tájak is. Párássá válik a levegő, helyenként köd képződik. Számottevő csapadék nem lesz. A légmozgás gyenge vagy mérsékelt marad. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -5 és +2 fok között alakul, az ország döntő részén fagypont körül alakul. Elvonult a hideg légörvény, így mára frontmentes idő várható.
