A Balaton vízháztartását idén januártól mostanáig szélsőségesen vízhiányos állapot jellemezte. A tó vízforgalma, vagyis a csapadék, a hozzáfolyás és a párolgás együttese a január-márciusi időszakban 1921, vagyis amióta rendelkezésre állnak ellenőrzött adatok, a legalacsonyabb értéket mutatta – nyilatkozta az Országos Vízügyi Főigazgatóság a Népszavának .
A Balaton vízgyűjtőjére hullott csapadék ebben az időszakban mindössze 47 százaléka volt az elmúlt 30 év átlagának, vagyis a megszokott mennyiségnek még a fele sem esett le. Az OVF közlése szerint egyébként a tó vízgyűjtőjére hullott csapadék tavaly is 30 százalékkal elmaradt a sokéves átlagtól, emiatt már 2021-ben is kevesebb volt a természetes vízbevétele, mint a párolgás.
A főigazgatóság kiemelte: a jelenlegi, az aktuális nyári szabályozási szintnél mintegy 14 centivel alacsonyabb vízszint nem rendkívüli, de mindenképpen szélsőségesnek nevezhető, és a rendelkezésükre álló hosszú távú meteorológiai és vízállás-előrejelzések azt mutatják, hogy a következő fél évben az átlagvízállás a szabályozási szint alatt marad. „A jelenlegi adatok birtokában úgy számolunk, hogy az üdülési szezon végére akár 77 centiméterre is csökkenhet a vízszint” – tették hozzá.
Van jó oldala is
Ezzel kapcsolatban ugyanakkor Istvánovics Vera, a MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának tagja, tudományos kutató azt mondta, a tó ökoszisztémája szempontjából kifejezetten hasznos. A Balaton élővilágával foglalkozó szakemberek folyamatosan arról beszélnek, hogy a Balaton nyári vízszintjének 2019-es megemelése káros: a magasabb vízoszlop hatására hőmérsékleti rétegződés alakul ki a vízben, ami beindít bizonyos biológiai folyamatokat, például elősegíti az algavirágzást. Éppen ezért elegendő lenne nyáron 100 centiméteren tartani a tavat, sőt, a kutatások azt mutatják, hogy 90 centis vízállás alatt egyáltalán nem alakul ki tartós hőrétegeződés, és így elkerülhető az algásodás is.
