A globális felmelegedés, a klímaváltozás következtében a hőséghullámok számának növekedésével kell számolni. Ezek az időszakok különösen megviselik a szervezetet. A fővárosban például 2001. és 2005. között évente 1-2 hőhullám fordult elő, az utóbbi 5 évben viszont ez a szám 3-5 közé emelkedett. A halálozási adatokból arra lehet következtetni, hogy ezek követik a napi középhőmérséklet változását. 2010-ben Budapesten 25,5 százalékkal, míg országosan 22,2 százalékkal több halálesetet regisztráltak a hőségriasztások idején.
A napi átlaghőmérséklet 5 °C-os emelkedése 10 százalékkal növeli az összes halálok miatti halálozás kockázatát, 12 százalékkal a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás kockázatát, és 15 százalékkal a szívpanaszok és "általános rosszullét" miatti sürgősségi mentőhívások számát.
Ahogyan emelkedik a hőmérséklet, úgy nő szervezetünk terhelése. A szervezet hőszabályozó képességét az életkor, a testsúly, a fizikai erőnlét, az egészségi állapot, a táplálkozás és gyógyszerszedés is befolyásolja. Ezért fontos, hogy alkalmazkodjunk a meleg, forró napokhoz.
- Zuhanyozzunk langyos vagy hideg vízzel, naponta akár többször is.
- Érdemes ventilátort használni, 1-2 órát légkondicionált helyiségben tölteni.
- A déli órákat lehetőség szerint töltsük zárt helyen, sötétített helyiségben.
- Fogyasszunk vizet, teát, szénsavmentes üdítőt, jót tesz a paradicsomlé, az aludttej, a kefir, a joghurt és a levesek.
- Ne fogyasszunk kávét, alkoholos italt, cukros, illetve szénsavas üdítőt.
- A szabadban érdemes széles karimájú kalapot, napszemüveget viselni.
- Hordjunk világos színű, bő szabású, pamut öltözetet.
- Használjunk bőrtípusunknak megfelelő fényvédő krémet.
- A csecsemőket, kisgyermekeket árnyékban levegőztessük, ne sétáltassunk a hőségben kisbabát.
- Sose hagyjunk gyermeket, állatokat (kutyát) zárt, szellőzés nélküli parkoló autóban.
ÁNTSZ Kommunikációs Főosztály
