A nyaralás és a kikapcsolódás fontos eszköze mentális egészségünk megőrzésének. Az árnyoldalról, vagyis az üdülés során megjelenő szorongásról azonban keveset hallani, pedig sokkal több embert érint, mint elsőre gondolnánk: egyes felmérések szerint az utazók 60 százalékát érinti az akut szorongás - hívta fel a figyelmet közösségi oldalán közzétett posztjában a Mélylevegő Projekt.
Miért generál szorongást a nyaralás?
Már a nyári szabadság megtervezésekor is megjelenhet a nyaralással összefüggő szorongás. Ezt jellemzően a felmerülő költségek, az események - például az időjárás - kiszámíthatatlansága, illetve a korábbi negatív tapasztalatok - szállásproblémák, ételmérgezés stb. - okozzák. Sokakban kelthet feszültséget továbbá, hogy nehezen szakadnak el a munkahelyi és otthoni feladatoktól.
Vannak azonban olyan tényezők , amelyek a nyaralás közben még tovább fokozhatják szorongásunkat. Ilyen például a kirándulásokkal, túrázásokkal járó, szokatlan fizikai megterhelés, a hőmérséklet alakulása, a tisztálkodási lehetőségek korlátozottsága - például kempingezés esetén -, az adott szálláshely nem megfelelő tisztasága, vagy éppen a tájékozódással és az idegennyelv-használattal kapcsolatos nehézségek. Nem segít a helyzetünkön az sem, ha az eltérő igények és elképzelések miatt konfliktusokba keveredünk családtagjainkkal, utazótársainkkal, vagy ha idegen helyeken gyakran küzdünk alvási nehézségekkel.
Szintén negatívan hathat ránk, ha meg akarunk felelni a közösségi média által diktált mércének, és mások kiposztolt üdüléséhez mérjük, hogy a miénk mennyire izgalmas. Ilyenkor fennáll a veszélye annak, hogy túlzsúfoljunk a nyaralást mindenféle programokkal csak azért, hogy minél több dolgot tudjunk dokumentálni - így viszont pont arra nem jut elég idő, ami az út célja lenne: a pihenésre és feltöltődésre.
Hogyan kerülhetjük el a szorongást?
Akkor sem kell kétségbe esnünk, ha a nyaralás gondolatától nemcsak az izgatott várakozás lesz úrrá rajtunk, hanem a gyomorgörcs is. A Mélylevegő Projekt az alábbiakat javasolja a szorongás megelőzése, illetve csökkentése érdekében:
- már előre tervezzük meg a nyaralás legfontosabb lépéseit és a várható költségeket;
- ne vállaljunk mindent magunkra, inkább osszuk fel a szervezési feladatokat a velünk utazókkal;
- gondoljuk át, mi az, amit tudunk kontrollálni a nyaralásunk során (például a programok mennyiségét), és fogadjuk el azt, amire nincsen kihatásunk (például az időjárásra);
- a nyaralásunk idején is szánjunk időt az olyan, általunk kedvelt tevékenységekre (például a testmozgásra), amelyek a hétköznapjaink során segítenek a stressz csökkentésében;
- ne zsúfoljuk tele a napjainkat, hanem hagyjunk időt a pihenésre is;
- szabjunk határt a közösségi média használatának - legalább az utazás ideje alatt;
- ha van kedvünk, próbáljuk ki a meditálást, vagy írjunk naplót a nyaralás során.
Fontos azonban felhívni a figyelmet arra is, hogy a nyaralás okozta feszültség könnyen aktiválhatja, illetve felerősítheti a már meglévő szorongásos betegségünket, mint a pánikbetegség vagy egyes szociális fóbiák. Ezért nagyon fontos, hogy az érintettek az indulás előtt mindenképpen konzultáljanak kezelőorvosukkal, pszichológusukkal. A pszichoterápia és a gyógyszeres kezelés például jelentősen hozzájárulhat a szorongás csökkentéséhez, hogy az ne árnyékolhassa be az egész évben várt nyaralást.
