Tudományos érdekességek

Minden eddiginél gyorsabban olvad az Északi-sark állandóan fagyos földje, a permafroszt.

Kutatások szerint a telihold megnöveli a halálos motorkerékpár-balesetek számát. A jelenséget az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Kanadában és Ausztráliában is megfigyelték.

Az egészségtelen táplálkozás mellett pajzsmirigyünk és a rossz tartás is eredményezheti a jól ismert zsírpárnácskát az állunk alatt.

Hiába a fogyókúra és a rendszeres testmozgás, a toka kialakulását nem minden esetben lehet megakadályozni és eltünteni sem egy egyszerű feladat. Ráadásul az áll alatt jelentkező zsírpárnácska lelki problémákat is okozhat az érintetteknél.

Az antibiotikumrezisztencia már most évente mintegy 700 ezer ember halálát követeli, a probléma pedig csak súlyosbodik. Az ellenálló kórokozókat minél előbb meg kell fékezni, ehhez azonban egészségügyi innovációkra van szükség. Ilyen és ehhez hasonló fejlesztésekben nyújt segítéget az Európai Unió azzal, hogy részt vesz a kutatók munkájának finanszírozásában.

A modern CT és MR-készülékekkel számos betegséget már korai stádiumban azonosítani lehet, nem csak emberek, de állatok esetében is. A képalkotó eljárások emellett a régészek és a rendőrök munkáját is segítik.

A fejlődő országokban a lakosság jelentős része még mindig szénnel, fával vagy az állati ürülékkel fűt vagy főz. Azok a nők és gyerekek, akik sok időt töltenek az ilyen tűzhelyek melletti zárt térben, óriási kockázatnak vannak kitéve. A falakon belüli légszennyezés jelentősen növeli a szívbetegségek kockázatát.

Táplálékként, takarmányként és vízraktározóként való hasznosíthatósága miatt a kaktusz egyre fontosabb lehet a klímaváltozás káros hatásainak mérséklésében.

Az ország leghíresebb elütött mókusa a hátsó lábait ugyan még nem tudja mozgatni a műtét után, de már jó étvággyal eszik és iszik.

Izraeli tudósok szerint 140 évre is kitolható az emberélet hossza, ha sikerül lassítani az öregedés folyamatát. Eddig a bizonyítottan legmagasabb korú ember egy 122 évet élt francia nő volt.

Az iskolai történelemórákról alighanem mindenkinek ismerősen cseng azok az ókori spártai horrortörténetek, miszerint a gyenge és beteg csecsemőket egyszerűen szakadékba dobták annak érdekében, hogy ne jelentsenek terhet a társadalom számára. Csakhogy ez nem egészen fedi a valóságot.

Az átlag 22 Celsius fokos hőmérsékletben élők a legboldogabbak és a legbarátságosabbak egy új globális kutatás szerint.

Általában némi örömet és boldogságérzetet remélünk az alkoholos italoktól, brit kutatók szerint azonban egyáltalán nem mindegy, mi kerül a poharunkba.

Habár az idő valóban gyorsan telik, senki sem egyik napról a másikra öregszik meg. Ha tisztában vagyunk a folyamattal, még időben kellő figyelmet szentelhetünk szerveink fiatalon tartásának.

A Pompe-kór akkor alakul ki, ha a gyerekek az anyától és az apától is hibás gént örökölnek. Nagyon fontos időben felismerni a jeleit.

Valószínűleg nincs olyan ember a világon, aki ne gyűlölne forgalmi dugóban ücsörögni. És milyen igazuk van. Noha a többség számára csak az időveszteség miatt érződik bosszantónak az ácsorgás és a lassú haladás, valójában a dugók komolyan károsítják az egészséget is.

Hatmillió évvel ezelőtti őseink péniszét még elszarusodott tüskék borították, amely a megtermékenyítésben segítette őket. Miért nincs erre már szükségünk?

Tartós gyulladás, hőemelkedés, állandó fáradékonyság, étvágytalanság, fogyás. Ha ezeket a tüneteket észleljük magunkon, vegyük számításba, hogy krónikus granulomatózisban is szenvedhetünk.

Neurológiai tanulmányok szerint az érzelmeket vezérlő limbikus agyi régiók fontos szerepet játszanak az agresszivitás szabályozásában is. Egy korábbi tanulmány arról számol be, hogy az úgynevezett váltakozó explozív zavarban (IED) szenvedőknek jelentősen alacsonyabb a szürkeállomány térfogata ezekben az agyi struktúrákban.

A csimpánzok felismerik, ha fajtársaik nem veszik észre a veszélyt, és hang-, illetve testjelzéssel igyekeznek rá felhívni a figyelmét.

Több mint kétévnyi kutatómunkával sikerült azonosítani a gént, amely felelős lehet egy igen szerteágazó idegrendszeri tüneteket eredményező, ritka neurológiai betegség kialakulásában.

A Ross 128 b elnevezésű bolygó 11 fényévre van a Naprendszertől. Így ez a második legközelebbi bolygó, amely hasonlít a Földre.