Új gént azonosítottak egy ritka betegségnél

Több mint kétévnyi kutatómunkával sikerült azonosítani a gént, amely felelős lehet egy igen szerteágazó idegrendszeri tüneteket eredményező, ritka neurológiai betegség kialakulásában.

A Nemzeti Agykutatási Program során elért, az EMBO Molecular Medicine szaklapban publikált eredményüket ismertetve Dr. Molnár Mária Judit, a Semmelweis Egyetem Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetének igazgatója, a kutatócsoport vezetője elmondta, egy anya és két gyermeke vett részt a vizsgálatban. Kiderült, hogy az MSTO1 nevű gén hibája miatt alakultak ki tüneteik, amelyek egyrészt az izomzat sorvadása, másrészt a központi idegrendszer fejlődési rendellenessége következtében jönnek létre.

Új gént azonosítottak egy ritka betegség kialakulásának hátterében
Új gént azonosítottak egy ritka betegség kialakulásának hátterében

Mindhárom résztvevő teljes géntérképét megvizsgálták, majd a talált eredményeket összevetették a referencia emberi genommal. Végül a klinikai tünetek és a korábbi diagnosztikai eredmények ismeretében sikerült kiválasztani a gént, amely igen nagy valószínűséggel a tüneteik mögött állhat - mondja Dr. Molnár Mária Judit hangsúlyozva, hogy ritka betegcsoportról van szó, amelynél az izomrendszer betegsége társult idegrendszeri fejlődési rendellenességekkel. A tünetek szerteágazóak: gyerekeknél inkább az autizmusra és a szkizofréniára mutató tünetek jelentkeztek, az anyánál pedig inkább az izompanaszok és az egyensúlyzavar dominált, emellett érintettek voltak a csontok, a kötőszövetek, a máj és az endokrin szervek is.

Dr. Molnár Mária Judit szerint kiderült, hogy a mitokondrium működése lehet, ami megbetegszik, és a szekvenálás során találták meg a gyanús gént, amely a mitokondriumok dinamikáját befolyásolni tudja. Funkcionális vizsgálatokra is szükség volt annak igazolásához, hogy tényleg ennek a korábban emberi betegséggel kapcsolatban nem ismert génnek a mutációja okozza-e a tüneteket. Ezeket a vizsgálatokat Dr. Gál Anikó, a kutatócsoport tagja, az intézet adjunktusa végezte el az Egyesült Államokban, Philadelphiában, Dr. Hajnóczky György laboratóriumában.

A kutatócsoport vezetője szerint azért különleges az eredmény, mert még manapság sem könnyű új gént felfedezni betegségek hátterében. Az MSTO1-nek eddig nem vizsgálták emberi vonatkozásait, csak baktériumokban írták le a hatását. Külön érdekesség, hogy a magyar vizsgálatot követően (tőle függetlenül) egy olasz kutatócsoport is talált olyan beteget, akinek a tüneteit ugyanezen gén hibája okozza. A két kutatócsoport eredményeiből kiderült, hogy nem extrém ritka az eddig soha nem vizsgált gén jelentősége az örökletes neurológiai betegségekben.

Forrás: Semmelweis Egyetem

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

őszibarack
Ehet a cukorbeteg őszibarackot? – Így hat a gyümölcs a vércukorszintre
Magas koleszterin: ezeknek a tévhiteknek sokan bedőlnek – Íme a kardiológusok tippjei
Ez a vitamin segíthet megelőzni a cukorbetegséget – Nem árt azonban vigyázni vele
4 szokás, amely az alacsony intelligencia jele lehet
Súlyosan károsíthatja a bélflórát, mégis sokan eszik naponta
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +32 °C
Minimum: +15 °C

Napos időre számíthatunk általában kevés fátyol- és gomolyfelhővel. Csapadék nem valószínű. A légmozgás gyenge vagy mérsékelt marad.Délutánra 30 és 34 fok közé melegszik fel, késő estére 15 és 23 fok közé hűl le a levegő. Vasárnap már nem érvényesül fronthatás, a frontérzékenyek szervezetét nem éri jelentősebb megterhelés.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Tüsszentés közben tényleg leáll a szívünk? – 10 becsapós kérdés az emberi testről Vajon tényleg tudod, hogyan működik a tested? Kvízünkből most könnyedén kiderítheted.
kvíz
A vese bontja le az alkoholt. Igaz vagy hamis? – Teszteld, mennyire ismered a szerveid Mennyire ismered saját tested működését? Ismered belső szerveid főbb funkcióit? Teszteld anatómiai tudásod kvízünk segítségével!