A szaklapban közzétett tanulmányból az derült ki, hogy a játékkal játszó személyek gyorsabban és hatékonyabban tudtak egyszerre több feladatot végezni, mint azok a huszonévesek, akik nem játszottak a játékkal. Az előnyök más feladatokban is megmutatkoztak, és körülbelül hat hónapig éreztették hatásukat.
Az eredmények nem jelentik azt, hogy akik videojátékokat játszanak , nyugodtan SMS-ezhetnek vezetés közben, és egyelőre a való életben sem lehet feltétlenül alkalmazni őket. A kutatást vezető Adam Gazzaley, a San Franciscó-i Kalifornia Egyetem munkatársa szerint azonban ez az első olyan kutatás, amely bebizonyította, hogy a videojátékokból szerzett készségek a videojátékozáson kívül egyéb területeken is javíthatják az emberek teljesítményét.
Gazzaley egy speciális videojátékot készíttetett a kísérlethez. A NeuroRacer című játékban a játékosoknak egy animált autót kell egy változatos, kanyargós úton tartaniuk, miközben színes geometriai alakzatok ugranak fel a képernyőn, és csak a meghatározott alakzatokra kell rákattintaniuk. A játék kifejezetten a többfeladatos munkavégzés képességét fejleszti.
A kísérletben részt vevő 60 és 85 év közötti személyek először egy szabványos tesztet végeztek el, amely a többfeladatos munkavégzés képességét értékelte. Minél idősebb volt az alany, annál gyengébb volt ez a képessége. Az idős önkénteseknek adtak egy laptopot a kísérleti játékkal, és megkérték őket, hogy egy hónapig játszanak vele otthon.
Egyik résztvevő sem játszott korábban videojátékokkal , de élvezték a feladatot. Az egy hónap lejártával az alanyok újabb teszteket végeztek, amelyek reakcióidejüket és kognitív működésüket mérték. Gazzaley kutatócsoportja a mért készségek egyértelmű javulását mutatta ki. A kutatók most azt vizsgálják, hogyan segíthetne a módszer más embereknek is, például a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarban (ADHD) szenvedőknek .
