Az ADHD betűszó a figyelemhiányos hiperaktivitási zavart foglalja magában. Mint az Betegségek A-Z rovatunk vonatkozó leírásában olvasható, egy olyan gyűjtődiagnózisról van szó, amely becslések szerint az iskoláskorú gyerekek mintegy 5 százalékát érinti, nagyobb arányban a fiúkat. Az ADHD tünetei egyes esetekben serdülőkortól mérséklődhetnek, de jellemzően felnőttkorban is megmaradnak. Noha a zavar nem gyógyítható, a korán elkezdett és szakszerű kezelés minden esetben javít az érintettek állapotán, és akár tünetmentességet is el lehet érni. Az első lépés ezzel együtt a probléma felismerése.
Az ADHD tünetei gyermekkorban
Az ADHD tünetei két nagyobb csoportba sorolhatók. Egyrészt beszélhetünk figyelemzavarról, amely lényegében azt jelenti, hogy az érintettek nehezen tudnak hosszabb ideig ugyanarra a feladatra fókuszálni, különösen, ha az eleve nem köti le az érdeklődésüket. Másrészt lényeges elem a hiperaktivitás és impulzivitás, ami alatt azt értjük, hogy az érintett gyerekek túlzottan mozgékonyak, nem tudnak nyugton megmaradni egy helyben, illetve képtelen azonnali reakcióik visszafogására. Fontos hangsúlyozni, hogy időről időre bármely gyereknél mutatkozhat ilyesfajta viselkedés. A hiperaktív gyerekeknél viszont a tünetek tartósan és egyszerre jelentkeznek.
Mindez gyakran abban ütközik ki a gyakorlatban, hogy az ADHD-s iskolások nehezen tudnak megfelelni az iskolai követelményeknek. Ennek oka, hogy nem tudnak a feladatokra koncentrálni, nagyon csapongó és könnyen elterhelhető a figyelmük. Gyakran elfelejtenek dolgokat, a lényeges és lényegtelen feladatokat nem tudják jól megkülönböztetni. Tipikus tünet, hogy mivel képtelenek a tanítók, tanárok utasításait követni és a feladathelyzetben maradni, iskolai teljesítményük, jegyeik is jócskán elmaradnak attól, mint amit az értelmi képességeik alapján várni lehetne.
Jellemző továbbá az ADHD-s gyerekekre, hogy sosem tudnak várni, türelmetlenek, illetve sokszor nem gondolják át a tetteiket, mielőtt cselekednének. Emiatt a szülők gyakran panaszkodnak arra, hogy gyermekük nehezen kezelhető. Egyben az érintett fiatalok közösségbe is sok esetben nehezen tudnak beilleszkedni, különösen a zavar olyan következményei okán, mint az érzelmi labilitás és indulatosság, gyakori dühkitörések. Összességében a Clevelandi Klinika leírása szerint az alábbi 9-9 tünet lehet figyelmeztető jel a szülők számára, hogy célszerű szakemberhez fordulniuk ADHD gyanújával.
Figyelemzavarra utal, ha a gyermek:
- kerüli azokat a feladatokat, amelyek hosszas odafigyelést, koncentrálást igényelnek;
- nem fordít figyelmet a részletekre, vagy látszólag gondatlan hibákat vét;
- elfeledkezik a feladatairól, amelyeket el kellett volna végeznie;
- könnyen elvonják a figyelmét a környezetében zajló történések, akár a saját gondolatai is;
- nehezen tud rendet, rendszert tartani például a szobájában vagy az iskolatáskájában, illetve akár iskolai projektek kivitelezésében;
- nehezen tud odafigyelni arra, amit éppen csinál, így akár meghallgatni egy hosszú iskolai prezentációt vagy elolvasni egy hosszabb szöveget;
- gyakran elhagyja a személyes dolgait, legyen szó akár iskolai papírokról vagy a tolltartójáról, szemüvegéről;
- másokkal beszélgetve is úgy tűnik, mintha éppen álmodozna vagy más dolgok kötnék le a figyelmét;
- könnyen belekezd bármilyen feladatva, de aztán hamar félbe is hagyja.
Hiperaktivitásra utal, ha a gyermek:
- folyton izeg-mozog, mozgatja a kezét-lábát még akkor is, ha leül enni vagy házi feladatot írni;
- akkor is folyton felkel a helyéről, ha ülve kellene maradnia;
- nehezen tud csendben játszani vagy egyéb feladatokat elvégezni;
- nehezen tudja kivárni a sorát;
- gyakran megzavar másokat, például beszáll más gyerekek játékába anélkül, hogy engedélyt kérne tőlük erre;
- akkor is megállíthatatlanul ugrál, szaladgál, ha nyugton kellene maradnia egy helyben;
- látszólag folyamatos indulásra kész, mintha folyton úton lenne, nem tudna megállni;
- soron kívül is megszólal, amikor egy csoport tagjaként a sorára kellene várnia, vagy akár befejezi a társai mondatait helyettük;
- beszédesebb, mint az várható lenne.
