Tovább élnek a nőkben az elhalt magzatok

Bár az még egyelőre a kutatók előtt sem ismert, hogy milyen következménye van a magzati sejtvándorlásnak, igen valószínű, hogy ezek a meg nem született, ám valahogyan továbbélő sejtcsomók felelősek bizonyos, szinte kizárólag nőket sújtó betegségekért - írja a hvg.hu a magzati mikrokimérizmust bemutató cikkében.

A mikrokimérizmus jelenség annyit jelent, hogy az anya és a magzat sejteket cserél egymás közt, majd a sejtek évekig túlélnek a másik testben is. (Kiméra, a mitológiai szörny után, amely különböző állatok testrészeiből áll össze.)Korábbi vizsgálatokból tudjuk, hogy a méhlepényen keresztül az anyából a magzatba, illetve a magzatból az anyába is átkerülhetnek sejtek, amelyek aztán évtizedekig életben maradhatnak a bőrben, a májban vagy a lépben. Néhány éve kislányok köldökzsinórvérében idősebb fiú testvéreik sejtjeire bukkantak holland kutatók, és ebből arra következtetnek, hogy az anya és magzata közötti sejtvándorlás sokkal gyakoribb, mint korábban feltételezték.

Nagyjából ezzel egy időben, 2012-ben robbant a hír a seattle-i Fred Hutchinson Rákkutató Központ kutatásáról amelyben bebizonyították, hogy akár az anya agyába is bejuthatnak az utód sejtjei. A vizsgálatban 59 olyan nő agyát elemezték, akik 32 és 101 éves koruk között haltak meg. A kutatók az Y-kromoszómára jellemző genetikai jegyeket keresték, mert azok csak a nők fiaitól származhattak.

Összesen 37 nő agyának több területén bukkantak rá az Y-kromoszóma nyomaira. A legidősebb nő, akinél megtalálták a - feltételezés szerint - fiától származó sejteket, 94 éves volt, tehát a hatás igen hosszú ideig fennmaradhat. A kutatás megdöbbentő eredménye azonban az, hogy olyan nők egyötödében is találtak férfi DNS-t, akik sosem szültek fiút.

A jelenség okát Klujber Valéria genetikus úgy magyarázta a hvg.hu-nak, hogy a korábbi magzatok sejtcsomók formájában megmaradhatnak a nőkben, akár évtizedekig is eléldegélnek bennük, hiszen osztódással folyamatosan újratermelik magukat. Így kaphatott az anya, aki sosem szült fiút akár egy korábbi elhalt fiúmagzatból is Y-kromoszómát.

Hogy történhet ez?

Papp Zoltán genetikus, szülész-nőgyógyász professzor a hvg.hu-nak úgy fogalmazott, hogy ha egy fiúmagzatot viselő terhesség elhal, akkor abból minden esetben visszamaradnak férfi eredetű DNS-láncok is. Tehát, ha egy nő rendszeresen él nemi életet, és a partnerével nem védekezik, akár minden hónapban megfoganhat, úgy, hogy a fogantatás sokszor ki sem derül, mert a megtermékenyített petesejt végül nem ágyazódik be, nem fejlődik tovább. További magyarázatul szolgálhat az elég gyakori ikerfogamzás jelensége is, (nagyjából minden ötvenedik terhesség ilyen), ahol az ikerpár egyik tagja az esetek felében a terhesség tizenkettedik hete előtt felszívódik.

Ezekből a magzattá ki nem fejlődött, elhalt sejtcsomókból átvándorolhatnak sejtek az anyába, sőt az aktuális magzatba is: ha az megszületik, akkor a gyerek hordozhat az elhalt magzatokból, tehát a meg nem született testvéreiből származó géneket.

A hvg.hu teljes cikkét ide kattintva találja.