Az apró, fél milliméteres élőlény a Föld szinte minden pontján megtalálható, köszönhetően elképesztő alkalmazkodási képességének. Túléli többek között a mélyhűtőben való tartózkodást és a forró vizet is, a légköri nyomás 300-szorosát, valamint a legtöbb élőlény számára halálosnak számító dózisú ibolyántúli sugarakat. Ez utóbbit úgy derítették ki, hogy 2007-ben svéd tudósok a Richtersius coronifer és a Milnesium tardigradum nevű medveállatkafajok több ezer példányát tíz napra 270 kilométer magasan a Foton-M3 űrszondán a világűrbe küldték. Visszatérésük után semmilyen biológiai elváltozás nyomát nem mutatták, sőt normálisan szaporodtak.
Rendkívüli szárazság eseten az állatka képes teljesen kiszáradni és a normális állapotában elfogyasztott víz egy százalékával beérni. DNS-e ilyenkor több kis apró darabra esik szét. Az élettelenséghez közeli állapotban marad, amíg az életfunkciói a normálisnak 0,01 százalékára csökkennek. Később, amikor ismét vízhez jutnak, a medveállatkák képesek helyreállítani a DNS-üket, és károsodás nélkül kikerülni a rendkívüli kiszáradtság állapotából.
Japán kutatók azt állítják, hogy a medveállatka fehérjéit fel lehet használni arra, hogy az embereknél röntgensugarakkal szembeni ellenállást fejlesszenek ki - írta az MTI. A tanulmány szerint a medveállatkák hihetetlen ellenálló képességének titka a genomjával is magyarázható. A medveállatkák DNS-ét szekvenálva Kuneida Takekazu és kollégái felfedeztek egy fehérjét, amely besugárzáskor a DNS-t védi. A kutatók szerint ez a fehérje csak a medveállatkák szervezetében található meg. A kutatásokat folytatva a tudósok megállapították, hogy ez a fehérje az emberi sejteket is megvédheti a röntgensugaraktól. A kutatás szerint a medveállatkák fehérjéje által védetten a DNS fele annyira károsodna.
A kutatók elmélete szerint ez a fehérje egyfajta pajzsot képezhetne az emberi DNS előtt, megvédve azt a támadásoktól. Hogyha ráadásul a kiszáradás elleni védekező mechanizmusukat is sikerülne átültetni, az gyökerestől forgatja majd fel a biológiai anyagok (sejtek, tenyészetek, húsok, halak) tartósítását célzó eljárásainkat. Erre azonban a génmanipuláció etikai problémái miatt csak a távoli jövőben kerülhet sor a szakemberek szerint.
Forrás: Index
