Milyen előnyei vannak a vegán életmódnak?

Bár a veganizmus alapvetően egy állatjogi mozgalom, mégsem csak az állatok profitálhatnak belőle. A növényi étrendnek tudományosan alátámasztott pozitív hatásai vannak mind az egészségünkre, mind a környezetünkre nézve.

A növényi étrend egészségügyi előnyei

A változatos és helyesen összeállított növényi étrend egészségünkre gyakorolt pozitív hatásait már számos nemzetközi tudományos kutatással igazolták. Az Egyesült Államok Táplálkozástudományi és Dietetikai Akadémiájának 2016-os állásfoglalása szerint pedig a növényi étkezés több betegség megelőzésben és kezelésében is előnyökkel jár, a helyesen összeállított vegán étrend pedig minden életkorban ajánlható, akár várandósság ideje alatt vagy csecsemőkorban is.

Míg azonban Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban évek óta folynak már kutatások a témában és rendszeresen születnek cikkek a növényi étrend pozitív egészségügyi hatásairól, addig idehaza nemcsak a laikusok, de sok szakember (orvosok, dietetikusok) is szkeptikusan áll a témához. Az első és eddig egyetlen, a növényi étrendről szóló, tudományos minőségű közleményt idehaza a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának Táplálkozástudományi és Dietetikai Intézetében készítették, amely 2016-ban az Orvosi Hetilap hasábjain jelent meg. A hazai kutatók a tanulmányban tisztán egészségügyi és tudományos oldalról közelítették meg a növényi alapú étrendet: nemzetközi kutatások figyelembevételével összegezték betegségekre gyakorolt hatásait, valamint bemutatták a vegán étrenddel kapcsolatos fehérje-, vitamin- és ásványi anyag-hiányt érintő tévhiteket és releváns tényeket.

Vegán leszek, mire figyeljek oda? A veganizmus nemcsak étkezési változtatásokkal jár: a többi között kihat az öltözködésre, a mindennapi szépségápolásra, vagy éppen arra is, hogy mivel töltjük el szabadidőnket. Ha tehát valaki a vegán életmód mellett teszi le a voksát, a kezdeti időkben rendkívül komplex változtatásokat kell eszközölnie életében. Ám a veganizmus - ahogy korábbi életvitelünk is - főleg megszokás kérdése, így egy idő után értelemszerűen a kegyetlenségmentes életforma is rutinná válik majd. Részletekért kattintson !

A szerzők megvizsgálták az elhízás, a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és a daganatos megbetegedések növényi étrenddel kapcsolatos összefüggéseit. Számos korábbi tanulmányt felhasználva a többi között megállapították, hogy a vegetáriánus nők és férfiak sokkal kevésbé hajlamosak az elhízásra, mint a vegyes táplálkozásúak, valamint hogy a növényi étrenden élő cukor- és szívbetegeknek betegségük karbantartása érdekében kevesebb gyógyszert kell szedniük, mint mindenevő társaiknak.

De tanulmányukban felidézték a WHO rákkutatással foglalkozó tudományos bizottságának 2015-ös állásfoglalását is, amelyben a vörös húsokat a "probably carcinogenic to humans" - valószínűleg rákkeltő az emberekre nézve - kategóriába, míg a feldolgozott húskészítményeket a "carcinogenic to humans" - emberekben rákkeltő kategóriába sorolták. Emellett több releváns külföldi tanulmányra hivatkozva hangsúlyozták a daganatos megbetegedések esetében a növényi étrend prevenciós szerepét.

A húsfogyasztás súlyos terheket ró környezetünkre
A húsfogyasztás súlyos terheket ró környezetünkre

A szerzők mindemellett azt is nyomatékosították, hogy a növényi étrend sem a Szent Grál: ha rosszul van összeállítva, akkor - ugyanúgy, mint a nem elég változatos vegyes táplálkozású étrend - hiánybetegségekhez vezethet. A kellőképpen változatos és helyesen összeállított növényi táplálkozás viszont jó hatással van szervezetünkre, és nemcsak a megelőzésben, hanem súlyos betegségek kezelésének kiegészítő diétájaként is ajánlott lehet.

A növényi étrend környezetvédelmi előnyei

A húsevés mellett gyakran szokták felhozni azt az érvet, hogy étrendje kiválasztása mindenkinek az egyéni döntése, magánügye. Ez az állítás egyfelől valóban igaz, viszont ha azt nézzük, hogy a húsfogyasztás milyen súlyos terheket ró a környezetünkre (és mennyi állatnak kell miatta meghalnia), akkor már nem jelenthetjük ki egyértelműen, hogy a hús evése vagy nem evése valóban kizárólag az egyénre tartozik.

Üvegházhatású gázok kibocsátása

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének felmérése szerint a nagyüzemi állattenyésztés nagyobb mértékben járul hozzá a Föld légkörének melegedéséhez, mint a gépjárműközlekedés. A kérődző állatok tartásával szén-dioxid és metán kerül a légtérbe, a metánról pedig érdemes tudni, hogy a légkörben 23-szor hatékonyabban fogja fel a hőt, magyarán ennyiszer erősebb üvegházhatást eredményez a szén-dioxidhoz képest. A légtérben fellelhető metán egyik legfontosabb forrása pedig a szarvasmarhaállomány: vizsgálatok szerint egy tehén naponta 100-500 liter metánt termel. Ráadásul pedig egy kilogramm marhahús termelése még 27 kg mennyiségű szén-dioxiddal növeli az üvegházhatású gázok mennyiségét. Egy kiló marhahús egyébként annyi szén-dioxid kibocsátással jár, mint amennyi egy átlagos gépkocsi emissziója 63 km-es távolságon.

Gyermektelenséggel menthetnénk meg a világot A svéd Lund Egyetem tudósai 39 környezetvédelemmel kapcsolatos tanulmány és kormányjelentés elemzése után megállapították, hogy a kormányok által sulykolt zöld intézkedések, mint az újrahasznosítás vagy az energiatakarékos izzók használata valójában igen minimális hatással vannak a szén-dioxid-kibocsátásra. Seth Wynes vezető kutató így nyilatkozott: "Megállapítottuk, hogy egyénre lebontva négy fontos lépéssel tudnánk jelentősen csökkenteni az ökológiai lábnyomunkat: növényi alapú étrenddel, kevesebb légi közlekedéssel, autómentesen élve, és kisebb családokat alapítva. Ezek a lépések sokkal nagyobb potenciállal rendelkeznek a kibocsátások csökkentésére, mint a kormányok által támogatott stratégiák." Részletekért kattintson !

A Nature tudományos magazinban megjelent tanulmány szerint az üvegházhatású gázkibocsátás 2050-re előrejelzett 80 százalékos növekedése elkerülhető lenne, ha a táplálkozást a mediterrán étrend , a húst kizáró és olykor csak halat fogyasztók és a vegetáriánusok étrendjének ötvözete alkotná. Mindhárom étrend relatív kevés állati eredetű élelmiszert tartalmaz, ami bolygónk és kollektív jövőnk számára elengedhetetlen szempont. De míg a mediterrán diéta önmagában továbbra is emelné az üveghatású gázok kibocsátását, addig ha az emberiség globálisan vegetáriánussá válna, akkor ez rendkívüli szerepet játszhatna a gázok csökkentésében. Egy későbbi tanulmány pedig végül arra jutott, hogy a Föld természeti erőforrásainak megőrzése érdekében az emberek részéről a legerőteljesebb változást az hozná, ha tisztán növényi étrendre váltanának át.

Étrendünk megváltoztatásának hatására pedig nem mellékesen az eddig állattartásra használt területek jelentős részén ismét erdők fejlődhetnének ki, újra teret engedve a természetes élővilágnak, ami jelentős szénelnyelőként működhetne, visszafogva a talajeróziót is.

Vízfogyasztás

A Föld édesvízkészletének mintegy 70 százalékát a mezőgazdaságban használják fel. A hús előállításának vízigénye több tízszerese a növényi élelmiszerek vízigényének. Az Instituion of Mechanical Engineers számításai szerint míg 1 kg hús előállításához 5 000-20 000 liter víz szükséges, addig 1 kg búzához 500-4000 liter.

A fehérjehiány miatt sem kellene aggódni.

Élelmiszer Fehérjetartalom Vízszükséglet
1 kg marhahús 200-220 gramm 75-300 liter/1 gramm fehérje
1 liter tej 35 gramm 60 liter/1 gramm fehérje
1 kg tofu 100-120 gramm 24 liter/1 gramm fehérje
1 kg zab 165 gramm 15,2 liter/1 gramm fehérje <

Az amerikai UCLA egyetem kutatói szerint ha mindnyájan tisztán növényi étrendre állnák át, akkor globális vízfelhasználásunk legalább 50%-át meg tudnánk takarítani.

Erdőirtás

Világszerte az erdők 80 százalékát a mezőgazdaság miatt irtják ki. Brazíliában 1980-ig gyakorlatilag a szarvasmarhatartás volt az egyedüli felelős az őserdők pusztításáért, és jelenleg is ez a legfőbb oka annak, hogy az Amazonas-medence erdőségei egyre ritkulnak. (A faanyagot pedig általában nem is hasznosítják, hanem egyszerűen leégetik az erdőt.) Az állatok legeltetése az így szerzett mezőgazdasági földek majdnem 60 százalékát foglalja el, másik 35 százalékukon pedig takarmányt termelnek - összességében tehát a mezőgazdasági földek 81 százalékát az állattenyésztés céljára hasznosítják.

A Proceedings of the National Academy of Sciences szaklapban megjelent tanulmány szerint a növényi élelmiszertermeléssel szemben a marhahústermeléshez 160-szor több földterületre és 8-szor több vízre van szükség, ráadásul 11-szer több üvegházhatású gáz és 19-szer több nitrogén keletkezik általa. Ha tehát az élelmiszeriparból kihagynánk az állatokat és kizárólag magunknak termelnénk növényi táplálékot, akkor nemcsak az új területek letarolása válna szükségtelenné, de vízkészleteinkkel is takarékoskodni tudnánk, és a globális felmelegedést is lassíthatnánk vagy esetleg megállíthatnánk.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +21 °C
Minimum: +6 °C

A fátyol- és átmenetileg megnövekvő gomolyfelhőzet mellett legalább több órára kisüt a nap. Csapadék nem valószínű. A délnyugati, déli szelet élénk, a nyugati országrészben erős, főként az Északnyugat-Dunántúlon helyenként viharos lökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet többnyire 18 és 24 fok között várható. Késő estére általában 12 és 17 fok közé hűl le a levegő. Időjárási frontra az előrejelzések szerint nem kell számítani, így az időjárásra érzékenyek tünetei várhtóan csillapodnak majd.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra