Szervezetünk működése egy meglehetősen kiszámítható "napirendhez" igazodik. Ahogy közeledik a reggel, úgy kezd el emelkedni a testhőmérsékletünk és a kortizolszintünk, ébredéskor megugrik a pulzusunk és a vérnyomásunk. A legéberebbek délelőtt vagyunk, míg az erőnlétünk, a koordinációs képességünk, valamint a rugalmasságunk délután tetőzik. A nap vége felé pedig, amikor sötétedik, a tobozmirigy egyre több melanonint termel, amelynek mennyisége reggelre újra visszacsökken. Hasonló, 24 órás ciklus, vagy cirkadián ritmus irányítja szinte az összes sejt, szövet és szerv, valamint fiziológiai funkció működését az emberi testben.
A kórházaknak ugyancsak van egy ütemtervük, amely mentén folyik a napi munka. Sajnos azonban a szervezet és a betegellátó intézmények napirendje nem mindig van szinkronban egymással. Egy, a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban megjelent kutatásból kiderült, hogy a bent fekvők általában reggel kapják meg a gyógyszereik nagy részét - és bár lehet, hogy az intézményeknek a napirendjük szempontjából ez az időzítés a legpraktikusabb, de ha a páciensek biológiai óráját nézzük, akkor ugyanezt már nem mondhatjuk el.
A nem megfelelően időzített szer ronthat a beteg állapotán
A kutatócsoport, amelyet David Smith gyermek fül-orr-gégész és John Hogenesch biológus vezetett, a koronavírus-járvány kitörése előtt kezdett vizsgálódni. Kb. 500 ezer gyógyszeradagot - például fájdalomcsillapítókat, antibiotikumokat, kortikoszteroidokat - elemeztek, amely szereket 2010 és 2017 között kaptak a Cincinnati Children's Hospital Medical Centerben fekvő páciensek. A szakemberek azt találták, hogy a készítmények elrendelésének és beadásának elosztása nem volt egyenletes - reggelre esett a csúcsidőszak, és előfordult, hogy éjszaka semmi sem történt. Az elrendelések nagyjából egyharmada reggel 8 és 10:30 közöttre volt datálható, akkorra, amikor az orvosok viziteltek a pácienseknél.
A tanulmány ezzel összefüggésben rámutatott, hogy a betegeknek nemcsak akkor kellene megkapniuk a gyógyszereket, amikor az orvosoknak, ápolóknak a legkényelmesebb, legpraktikusabb a szerek beadása, hanem akkor is, amikor valóban szükségük van azokra. Nincs bizonyíték például arra, hogy a fertőzések, a gyulladás vagy a fájdalom súlyossága reggel tetőzne, sőt, ami azt illeti, a beteg állapota legtöbbször éjszaka romlik le. "Sok esetben a kórházakban érvényben lévő ütemtervnek semmi köze nincs azon biológiai szükségletekhez, amelyeket a páciens cirkadián ritmusa szabályoz" - idézi a kutatás eredményeit taglaló theatlantic.com cikke Michael Smolenskyt, a University of Texas kronobiológusát.
Tovább árnyalja a képet az a tény, hogy a testünk nem egy stabil rendszer, állapotunk folyton változik. Az, hogy saját belső ritmussal rendelkezünk, arra enged következtetni, hogy az adott napszak befolyásolhatja a gyógyszer hatását. "Attól függően, hogy mikor veszi be a gyógyszert a beteg, eltérő lehet a készítmény vérben kimutatható szintje, illetve változhat, milyen mellékhatásokkal jár a szedése" - mutatott rá Garret FitzGerald, az Institute for Translational Medicine and Therapeutics igazgatója, aki hozzátette, a különféle medicinákra adott válaszainkat a biológiai óránk határozza meg. Smolensky pedig arról beszélt: ha nem a cirkadián ritmushoz igazítjuk a gyógyszerbeadást, a kezelés nem biztos, hogy a kívánt eredményt hozza el, sőt, akár tovább súlyosbíthatja az érintett állapotát.
Sokat jelent, ha tudnak róla az orvosok
Ideális esetben a gyógyszerek elrendelési és beadási metódusa igazodna a páciensek biológiai órájához, vagyis a beteg akkor kapná meg a szükséges készítményeket, amikor azok a legjobban ki tudják fejteni hatásukat (az antipszichotikumok például elvileg kevesebb anyagcsere-problémát okoznának, ha reggel venné be azokat az érintett).
Tény, hogy nincs minden gyógyszerre vonatkozóan optimális szedési időpont, orvosilag azonban az sem indokolt, hogy minden készítményt reggel kell megkapnia a betegnek. Összességében elmondható, hogy bár nem egyszerű összehangolni a kórházak és a beteg szervezetének "napirendjét", már az is sokat jelenthet, ha az orvosokban tudatosítják, mennyire sokat számít, hogy a gyógyszerbeadásnál a páciensek cirkadián ritmusára is figyelnek.
