Sokan azzal érvelnek, hogy a rövidebb munkanapok, amik során több órát dolgoznak az emberek az energiafelhasználás szempontjából is előnyösek, hiszen nem világítanak feleslegesen lámpák, mikor nem is dolgozik senki. Már több cég is próbálkozott a módszerrel az Amazontól kezdve a Google-ig, és az eredmények meglehetősen biztatóak.
Azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy sok esetben a hosszabb munkaórák rossz hatással lehetnek az emberek általános egészségére. A tanulmányok ugyanis azt mutatják, hogy azok az emberek, akik hosszú éveken keresztül végeztek olyan munkát, ahol esetenként a napi 12 órás műszak sem volt ritka, sokkal inkább ki voltak téve számos káros egészségügyi hatásnak.
Egyébként a négynapos munkahét nem új koncepció, már a hetvenes években is próbálkoztak vele. Összességében azok közül, akik ilyen munkamenetben dolgoztak, ötből négy nyilatkozott úgy, hogy alapvetően pozitívnak élte meg a rövidebb munkahetet.
Léteznek már felmérések a témában és az eredmények arra engednek következtetni, hogy a négynapos munkahét, 10 órás műszakokkal számolva például 61 százalékkal növeli az üzemi balesetek lehetőségét. A nők különösen veszélyeztettettek, akiknél, ha napi 12 óránál többet dolgoznak, akkor háromszorosára emelkedik a szívroham, a rák, az ízületi gyulladás vagy a diabétesz esélye. És ez arra a helyzetre igaz, ha az emberek normál nyolcórás műszakokról váltanak négynapos munkahétre. Ha már eleve többet dolgoztak, akkor ez a változás még fokozottabb terhet róhat a szervezetükre.
A fizikai hatások egyértelműek, de mindemellett lehetnek olyan mentális terhek is, amik komolyan veszélyeztethetik az ember egészségét. Mindenesetre, ahol terveznek ilyen jellegű műszakokat bevezetni, komolyan át kell vizsgálnia lehetőségeket, mert különben többet veszítenek vele, mint nyernek.
Forrás: livescience.com
