A Nature jelentette meg a tanulmányt, amely során azt vizsgálták, hogy a kávéfogyasztás milyen hatást gyakorol a mikrobiomra.
A kávé az egyik leggyakrabban fogyasztott ital világszerte
Az, hogy mit eszünk, milyen étrendet követünk, az a bélrendszerünk mikrobiomjának lényeges meghatározója. Az egyes élelmiszerek és a mikrobiom közötti kölcsönhatás viszont továbbra is kevéssé ismert és a kutatások egy része erre irányul.
A kávé egy rendszeresen fogyasztott ital, amely bizonyított anyagcsere- és egészségügyi előnyökkel jár. Szinte világszerte fogyasztják, és kimutatták, hogy jótékony hatásai vannak az emberi egészségre. Többek között, a szív- és érrendszeri betegségekre jellemző halálozások csökkentését, a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát, alkoholos zsírmáj és a rák, valamint más betegségek kilátásait is pozitívan befolyásolja. A pörkölt kávé, több mint 1000 bioaktív vegyület összetett keveréke, amelyek közül némelyik gyógyító hatású antioxidáns, gyulladáscsökkentő, antifibrotikus vagy rákellenes hatással rendelkezik.
A kávé táplálkozási mutatói egyedülállóak abban a tekintetben, hogy valaki jellemzően minden nap, vagy egyáltalán nem fogyasztja. Egyedülálló kémiai összetételével és a fogyasztási szokásokkal kombinálva, ez teszi a kávét kiváló modellé azoknak az anyagcsere-folyamatoknak a feltárására, hogy a bél mikrobiommal milyen kapcsolatban lehet.
A kávé egészségügyi előnyei polifenol tartalmának tulajdoníthatók. A klorogénsavat, a kávé kulcsfontosságú polifenolját, a bél mikroorganizmusai koffeinsavvá, kininsavvá és más metabolitokká metabolizálják.
A kávé hatásai a mikrobiom baktériumaira
A Nature-ban megjelent kutatás során, a tudósok több mint 22 000 személytől származó metagenomikus minta elemzését végezték el, és a résztvevők részletes jelentéseket írtak a kávéfogyasztási szokásaikról. Ezenkívül, összevetették ezeket az eredményeket több mint 54 000 minta nyilvános adataival, amelyek különböző populációkat öleltek fel. Keleti és nyugati embereket, vagy az újszülötteket és a bizonyos betegségekben szenvedőket is górcső alá vettek az adatok gyűjtése során.
A kávéfogyasztás és a bél mikrobiom összetétele közötti összefüggést úgy vizsgálták, hogy a résztvevőket három kávéfogyasztási szintre kategorizálták: soha nem ivó, mérsékelten és nagy mennyiségben fogyasztók.
Az eredmények erős összefüggést mutattak ki a kávéfogyasztás és a bél mikrobiom összetétele között a különböző vizsgálati populációkban. Általánosságban elmondható, hogy a kávé inkább stimuláló, mint gátló hatást mutatott a bél mikrobiom fajok sokfélesége tekintetében. A kávéfogyasztás legerősebb összefüggését a Lawsonibacter asaccharolyticus Gram-pozitív baktérium nagy számával kapcsolatban figyelték meg. Ez az összefüggés ugyanaz maradt mind a koffeinmentes, mind a koffeinmentes kávé esetében.
A Lawsonibacter asaccharolyticus bőséges jelenléte, közel nyolcszor magasabb volt a nagy mennyiségű kávét fogyasztóknál, mint a nem ivók körében. A mérsékelt ivók körében is négyszer magasabb volt, mint a nem ivóknál. A tanulmány azonosított egy 115 bél mikrobiom fajból álló panelt is, amely pozitívan kapcsolódik a kávéfogyasztáshoz, kiemelve a kávé szélesebb körű hatását a mikrobiomra.
Hogy ez mit jelent a lelkes kávéfogyasztók számára?
Nos, mindenekelőtt, valószínűleg egyéni jelentése van. Hiszen az, hogy milyen típusú és mennyiségű kávét fogyasztunk, máris eltérést mutathat a szervezetünkre gyakorolt hatásban. De az általános egészségügyi állapotunk is változó. A mikrobiom és a kávé kapcsolata pedig - amely most már tudományosan is kutatott terület – az általános mentális és fizikai állapotunkra, valamint az immunrendszerünkre is befolyással van.
