Bizonyos betegségek és panaszok kezelésére akár a székletátültetés (más néven: fekális bakterioterápia vagy székletmikrobiom-transzplantáció) is megoldást jelenthet. Az eljárás lényege, hogy egy egészséges ember székletbaktériumait juttatják be a beteg szervezetébe, hogy kiegészítsék vagy helyettesítsék az érintett személy károsodott vagy legyengült saját bélflóráját.
Mikor lehet szükség széklettranszplantációra?
A széklettranszplantáció (FMT) olyankor jöhet szóba, amikor a beteg saját mikrobiomja nem képes megfelelően ellátni a szerepét, és emiatt gyomor-bélrendszeri betegségek/fertőzések lépnek fel.
Magyarországon jelenleg a visszatérő Clostridium difficile-fertőzés (álhártyás vastagbélgyulladás) az egyetlen olyan betegség, amelynek kezelésére akár székletátültetést is alkalmazhatnak. Emellett azonban az alábbi, mikrobiom károsodásával összefüggésbe hozott esetekben is orvosilag ajánlott lehet ez az eljárás:
- irritábilis bél szindróma (IBS);
- fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa);
- váratlan súlyvesztés, kóros fogyás.
Mikor nem javasolt a széklettranszplantáció?
A feljegyzések szerint friss csontvelő-transzplantáció, drogfüggőség, HIV-fertőzéshez köthető immunrendszer-gyengeség, illetve előrehaladott májbetegség – például májzsugorodás (májcirrózis) – esetén nem ajánlott székletátültetést végezni.
