Megfejtették, miért csak az ember tud beszélni

Hosszú ideje tartó tudományos viták tárgya, hogy a csimpánzok és egyéb emberszabásúak vajon miért nem tudnak úgy beszélni és énekelni, mint az emberek. Az eddigi elméletek főként az ember agyfejlődésében keresték a választ, egy új tanulmány szerint azonban valószínűleg inkább a hangképző szervekben rejlik a magyarázat.

Japán és európai kutatók feltárták, hogy az emberi gége evolúciója tette lehetővé azt a stabil hangképzést, amelyet ma a kommunikációhoz használunk. Érdekesség, hogy ezek a kulcsfontosságú változások nem valamiféle újszerű struktúra kialakulását jelentették, hanem éppen ellenkezőleg, a főemlősökre jellemző hanghártyák elvesztését. „Paradox módon az emberi kommunikáció fokozott összetettsége hangképzési anatómiánk egyszerűsödésének eredménye” – idézi a Kiotói Egyetem közleménye Takesi Nisimurát, a kutatás vezetőjét.

csimpánz, üvöltés
A csimpánzok gégéjének anatómiája nem teszi lehetővé a beszédhez szükséges finom hangképzést. Fotó: Getty Images

A legtöbb főemlős hangszalagjaiból vékony, szalagszerű hártya emelkedik ki. Az evolúció során az ember elvesztette ezeket a légzsákokat, aminek nyomán a hangmagassága is kontrollálhatóbbá vált, ezáltal stabilabb hangminőséget képes produkálni hangképzés közben. Nisimura kifejtette, hogy Szugió Hajama biológus korábbi kutatásaiból már ismertté vált, hogy a gége evolúciós módosulása elengedhetetlen volt a beszélt nyelv kialakulásához. A mostani vizsgálatok ezt az elméletet vitték tovább, demonstrálva, hogy a hangszalagok morfológiájának leegyszerűsödése miként könnyítette meg azok vibrációjának kontrollálását.

Tecumseh Fitch, a Bécsi Egyetem kutatója, a Science című folyóiratban megjelent tanulmány társszerzője elmondta, hogy az említett vékony hanghártyák a gégében kifejezetten a főemlősök jellegzetességei, kivéve az embert. Számítógépes modellezéssel feltárták, hogy a hártyák miként teszik lehetővé a főemlősök számára jellegzetes hangképzésüket. Egyszersmind megállapították, hogy az emberi hangképzés dallamossága közvetlenül abból ered, hogy az evolúció során elvesztettük ezeket a hanghártyákat. „Hangképzés közben azt látjuk a csimpánzok és majmok gégéjében, hogy a hanghártyáik aktívan vibrálnak, ami hangos és instabil, sikolyszerű hangokat eredményez” – magyarázta Fitch.

„Természetesen egyéb változások, beleértve az agyat érintőeket is, szintén szükségesek voltak a nyelv kialakulásához. Azonban ez az anatómiai egyszerűsödés valószínűleg felgyorsította, hogy hangképzésünk pontosabbá váljon, és így énekelni és beszélni tudjunk” – tette hozzá Nisimura.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

Mindenki ezt issza télen, pedig többet árt vele, mint használ
alacsony vércukorszint
Jelek, hogy bezuhan a vércukorszint éjszaka – Még reggel is lehet érezni
Életem végéig szednem kell a magas vérnyomás gyógyszert?
kávé
Módosíthatja a gyógyszerek hatását a kávé – Mutatjuk, mely esetekben nem árt az óvatosság
újraélesztés
Összeesett a férfi, leállt a légzése – segítségnyújtás helyett többen is fotózni kezdték
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +3 °C
Minimum: +0 °C

Nagyrészt borult, párás, ködös marad az idő, de kisebb körzetekben szakadozott lehet a felhőzet - erre nagyobb esély a keleti megyékben van. Szitálás, a fagypont alatti helyeken ónos szitálás előfordulhat. A légmozgás gyenge marad.Késő este -1, +5 fok valószínű. Frontmentes időjárás várható, így az időjárás nem terheli meg jelentősen a szervezetet.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

teszt
Tényleg pótolható a heti alváshiány a hétvégi lustálkodással?

Tudod, hogyan hat az alvásodra a koffein, a késői vacsora vagy a sok képernyőzés? Teszteld tudásodat!

teszt
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?

A pulzusszám azt mutatja meg, hogy egy perc alatt mennyit ver a szív. Ez az érték kortól és egészségi állapottól függően változhat, nem árt azonban tisztában lenni néhány általános információval a pulzus tekintetében. Most letesztelheted, mennyit tudsz róla!