Japán és európai kutatók feltárták, hogy az emberi gége evolúciója tette lehetővé azt a stabil hangképzést, amelyet ma a kommunikációhoz használunk. Érdekesség, hogy ezek a kulcsfontosságú változások nem valamiféle újszerű struktúra kialakulását jelentették, hanem éppen ellenkezőleg, a főemlősökre jellemző hanghártyák elvesztését. „Paradox módon az emberi kommunikáció fokozott összetettsége hangképzési anatómiánk egyszerűsödésének eredménye” – idézi a Kiotói Egyetem közleménye Takesi Nisimurát, a kutatás vezetőjét.
A legtöbb főemlős hangszalagjaiból vékony, szalagszerű hártya emelkedik ki. Az evolúció során az ember elvesztette ezeket a légzsákokat, aminek nyomán a hangmagassága is kontrollálhatóbbá vált, ezáltal stabilabb hangminőséget képes produkálni hangképzés közben. Nisimura kifejtette, hogy Szugió Hajama biológus korábbi kutatásaiból már ismertté vált, hogy a gége evolúciós módosulása elengedhetetlen volt a beszélt nyelv kialakulásához. A mostani vizsgálatok ezt az elméletet vitték tovább, demonstrálva, hogy a hangszalagok morfológiájának leegyszerűsödése miként könnyítette meg azok vibrációjának kontrollálását.
Tecumseh Fitch, a Bécsi Egyetem kutatója, a Science című folyóiratban megjelent tanulmány társszerzője elmondta, hogy az említett vékony hanghártyák a gégében kifejezetten a főemlősök jellegzetességei, kivéve az embert. Számítógépes modellezéssel feltárták, hogy a hártyák miként teszik lehetővé a főemlősök számára jellegzetes hangképzésüket. Egyszersmind megállapították, hogy az emberi hangképzés dallamossága közvetlenül abból ered, hogy az evolúció során elvesztettük ezeket a hanghártyákat. „Hangképzés közben azt látjuk a csimpánzok és majmok gégéjében, hogy a hanghártyáik aktívan vibrálnak, ami hangos és instabil, sikolyszerű hangokat eredményez” – magyarázta Fitch.
„Természetesen egyéb változások, beleértve az agyat érintőeket is, szintén szükségesek voltak a nyelv kialakulásához. Azonban ez az anatómiai egyszerűsödés valószínűleg felgyorsította, hogy hangképzésünk pontosabbá váljon, és így énekelni és beszélni tudjunk” – tette hozzá Nisimura.
Legjobban: