Megfejtették, miért csak az ember tud beszélni

Hosszú ideje tartó tudományos viták tárgya, hogy a csimpánzok és egyéb emberszabásúak vajon miért nem tudnak úgy beszélni és énekelni, mint az emberek. Az eddigi elméletek főként az ember agyfejlődésében keresték a választ, egy új tanulmány szerint azonban valószínűleg inkább a hangképző szervekben rejlik a magyarázat.

Japán és európai kutatók feltárták, hogy az emberi gége evolúciója tette lehetővé azt a stabil hangképzést, amelyet ma a kommunikációhoz használunk. Érdekesség, hogy ezek a kulcsfontosságú változások nem valamiféle újszerű struktúra kialakulását jelentették, hanem éppen ellenkezőleg, a főemlősökre jellemző hanghártyák elvesztését. „Paradox módon az emberi kommunikáció fokozott összetettsége hangképzési anatómiánk egyszerűsödésének eredménye” – idézi a Kiotói Egyetem közleménye Takesi Nisimurát, a kutatás vezetőjét.

csimpánz, üvöltés
A csimpánzok gégéjének anatómiája nem teszi lehetővé a beszédhez szükséges finom hangképzést. Fotó: Getty Images

A legtöbb főemlős hangszalagjaiból vékony, szalagszerű hártya emelkedik ki. Az evolúció során az ember elvesztette ezeket a légzsákokat, aminek nyomán a hangmagassága is kontrollálhatóbbá vált, ezáltal stabilabb hangminőséget képes produkálni hangképzés közben. Nisimura kifejtette, hogy Szugió Hajama biológus korábbi kutatásaiból már ismertté vált, hogy a gége evolúciós módosulása elengedhetetlen volt a beszélt nyelv kialakulásához. A mostani vizsgálatok ezt az elméletet vitték tovább, demonstrálva, hogy a hangszalagok morfológiájának leegyszerűsödése miként könnyítette meg azok vibrációjának kontrollálását.

Tecumseh Fitch, a Bécsi Egyetem kutatója, a Science című folyóiratban megjelent tanulmány társszerzője elmondta, hogy az említett vékony hanghártyák a gégében kifejezetten a főemlősök jellegzetességei, kivéve az embert. Számítógépes modellezéssel feltárták, hogy a hártyák miként teszik lehetővé a főemlősök számára jellegzetes hangképzésüket. Egyszersmind megállapították, hogy az emberi hangképzés dallamossága közvetlenül abból ered, hogy az evolúció során elvesztettük ezeket a hanghártyákat. „Hangképzés közben azt látjuk a csimpánzok és majmok gégéjében, hogy a hanghártyáik aktívan vibrálnak, ami hangos és instabil, sikolyszerű hangokat eredményez” – magyarázta Fitch.

„Természetesen egyéb változások, beleértve az agyat érintőeket is, szintén szükségesek voltak a nyelv kialakulásához. Azonban ez az anatómiai egyszerűsödés valószínűleg felgyorsította, hogy hangképzésünk pontosabbá váljon, és így énekelni és beszélni tudjunk” – tette hozzá Nisimura.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

Ekkor kell átállítani az órákat – idén könnyű eltéveszteni
gyógyszerfelírás
Eldőlt, nagy változás jön a gyógyszerfelírásban – Hivatalosan is kihirdették
A 10 legjobb kutyafajta kisgyerekes családoknak – Kistestűtől a nagytestűig
magas rosttartalom
Ugyanolyan rostdús, mint az útifűmaghéj, de negyedannyiba kerül – ez a 3 legjobb alternatíva
Az Alzheimer-kór 16 korai jele: nem mindig a feledékenység az első tünet
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +8 °C
Minimum: +4 °C

Túlnyomóan borult lesz az ég, és több helyen fordulhat elő - jellemzően kisebb - eső, zápor. Az északias szél a Dunántúlon és északkeleten megerősödik, a Dunántúl nyugati felén viharossá fokozódik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 6 és 11 fok között alakul. Északi-északkeleti áramlással hideg levegő zúdul a Kárpát-medence fölé, ami az arra érzékenyek körében hidegfronti jellegű hatást fejthet ki.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Hány kalória van egy szelet pizzában? – Kalóriakvíz feketeöves diétázóknak A tudatos táplálkozás alapja, hogy tisztában legyünk azzal, mit és mennyit eszünk. A kalóriaszegény ételek megválasztása segíthet, ha a fogyás a cél.
kvíz
Szem és látás: alaptudás, mégis sokan hibáznak – Teszteld magad kvízünkben! Szemünk egészsége kellő törődést igényel a mindennapokban, sokszor mégis megfeledkezünk róla. Mennyire vagy jártas a témában? Teszteld a tudásod kvízünkben!