A tudósok, akik a BMC Biotechnology című folyóiratban jelentették be eredményeiket, tanulmányukban leírták, hogyan használták a CRISPR génszerkesztési technológiát a kutyapár egy bizonyos tulajdonságának manipulálására, illetve közölték, hogy 14 hónapos korukban egyik kutyánál sem észleltek rendellenes tulajdonságokat – olvasható az IFL Science oldalán.
A kutatók eredetileg olyan kutyákat akartak létrehozni, amelyekből hiányzott a DJ-1 nevű fehérje. Az ennek előállításáért felelős gén olyan neurodegeneratív rendellenességgel hozható összefüggésbe, mint a Parkinson- és az Alzheimer-kór. Ehhez először egy beagle magzatból fibroblasztoknak nevezett sejteket vontak ki, és CRISPR segítségével eltávolították belőlük a DJ-1-ért felelős gént. A módosított fibroblasztokat sejtmag nélküli beagle petesejtekkel olvasztották össze, majd nőstény kutyákba ültették őket. Összesen 68 embriót ültettek 6 kutyába, amelyek közül csak 1 lett vemhes, majd két klónnak adott életet.
Noha korábban is hoztak létre szomatikus sejtmagátültetéssel (SCNT) kutyákat, ez az első alkalom, hogy célzott tulajdonságokkal rendelkező, klónozott kutyáknak adtak életet. A konkrét kísérlet elsősorban kutatási célokat szolgált, de a tudósok szerint a módszerrel a jövőben kiküszöbölhetők lesznek a fajtatiszta kutyák káros genetikai tulajdonságai. A fajtatiszta kutyáknál ugyanis eleve nagyobb a genetikai rendellenességek kockázata, mint bármely más fajnál. Gondoljunk például a nagyobbrészt vak angol vérebre, a dalmaták süketségére vagy a mopszok súlyos légzés- és tüdőproblémáira. A következtetés tehát az, hogy ez az új technika felhasználható ezeknek a specifikus hibáknak a kijavítására anélkül, hogy más tulajdonságokat befolyásolna.
Egyelőre egészségesnek írják le a kutatók a megszületett beagle kiskutyákat. Mivel azonban a DJ-1 fehérje számos, az életkorral összefüggő betegségben játszik szerepet, ennek genetikai törlése, illetve a kutyák egészségére gyakorolt teljes hatása csak idősebb korukban válhat nyilvánvalóvá.
