Az Aberdeeni Egyetem geológusai olyan nyomokat azonosítottak a Torridon környéki kőzetekben, amelyeket az olvadó jéghegyekről a tavakba hulló kavicsok okoztak. Ezek a kőzetek a Föld történetének egy viszonylag nyugodt időszakából származnak, amelyet "unalmas egymilliárdként" szoktak emlegetni. Ez a periódus 1800 millió évvel ezelőtt kezdődött és 800 millió éve ért véget.
Jég borította a bolygót
A bolygón több nagy eljegesedés is történt, ezek közül a legkorábbi ismert jégkorszak a több mint kétmilliárd évvel ezelőtti huroni eljegesedés volt. "Az úgynevezett unalmas egymilliárd idején a globális éghajlat mérsékelt és változatlan volt. Az egyedüli élőlények az óceánok algái voltak, a szárazföld kietlen pusztaság volt, és az oxigénszint mindössze 10 százaléka volt a mainak" - mondta Adrian Hartley, az egyetem munkatársa. "Egészen mostanáig nem találtak éghajlatváltozásról árulkodó bizonyítékot, ám a tanulmányunkból kiderült, hogy a Föld felszínén volt jég ebben az időszakban" - tette hozzá a szakember.
Egyre többet tudunk a Föld múltjáról
A tóba hullott anyagból, illetve a tóban és környékén elő állat- és növénymaradványokból évente néhány centiméternyi iszap keletkezik, amely - ahogy rakódnak rá az újabb és újabb rétegek - egyre inkább összetömörödik. Ezt az iszapot vizsgálja most egy magyar kutatócsoport. Ahogy már korábban megírtuk , az ELTE kutatói arra keresik a választ a Fogarasi-havasokban, hogy miként jelzi a klímaciklusok váltakozását az iszapban egykor élt fajok száma. Egy tómeder ősi iszaprétegei ugyanis pontos történeti lenyomatai a múltnak.
Ma nagyon gyorsan változik a vizsgált fajok összetétele, ami felmelegedésre utal. Ezt mi szinte észre sem vesszük, hiszen ugyanannyi szúnyog röpköd a tó környékén, csak éppen egy alig megkülönböztethető másik faj vette át az uralmat - magyarázta Magyari Enikő, a kutatócsoport vezetője. Mint mondta, ilyen gyors klímaváltozás a jégkorszak végi nagy felolvadás idején fordult elő először, majd az utóbbi tízezer évben többször is.
