A tóba hullott anyagból, illetve a tóban és környékén elő állat- és növénymaradványokból évente néhány centiméternyi iszap keletkezik, amely - ahogy rakódnak rá az újabb és újabb rétegek - egyre inkább összetömörödik. A kutatócsoport - Magyari Enikő vezetésével - az iszapból hengeres mintákat vesz, és megállapítja az egyes rétegek korát - olvasható az Eötvös Lorand Tudományos Egyetem oldalán .
Az iszapmintában virágpor, árvaszúnyogok és kovamoszatok jellegzetes maradványai fedezhetőek fel. Az árvaszúnyog lárvájának például a feje marad meg egyfajta félig megkövült állapotban, megszámolhatóan és fajtánként megkülönböztethetően - ismertette Magyari Enikő őskörnyezet-kutató, az ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének vezetője. A kutatók arra keresik a választ, hogy melyik alfaj milyen gyakorisággal élt a tó környékén az egyes korokban, mi volt az arány 5000 éve, amikor a mainál is melegebb klíma uralkodott és mennyi volt belőlük a köztes, hidegebb időszakban. Ezeket az eredményeket pedig a mai klímával összevetve értelmezik.
Nagyon gyorsan melegszik a Föld
A felmelegedési periódusban a hideget kedvelő árvaszúnyogok száma szép lassan csökkenni kezd, és egyre inkább átveszik a helyüket a melegkedvelő fajok. Ma nagyon gyorsan változik a vizsgált fajok összetétele, ami felmelegedésre utal. Ezt mi szinte észre sem vesszük, hiszen ugyanannyi szúnyog röpköd a tó környékén, csak éppen egy alig megkülönböztethető másik faj vette át az uralmat - magyarázza Magyari Enikő. Mint mondta, ilyen gyors klímaváltozás a jégkorszak végi nagy felolvadás idején fordult elő először, majd az utóbbi tízezer évben többször is.
Összeomolhat az ökoszisztéma
A klímaváltozás sokszor drasztikus csökkenést okoz a vizsgált fajok egyedszámában. Ha a klíma túl gyorsan változik , előfordulhat, hogy hamarabb tűnnek el a régi klímára jellemző fajok, mint ahogy az új éghajlathoz jobban alkalmazkodó faj tömegesen megjelenik. Ilyenkor az ökoszisztéma összeomlásáról beszélhetünk.
Földünk is egyfajta hatalmas kárpáti tó, és mi, emberek is úgy reagálhatunk a klíma gyors változására, mint apró élőlénytársaink a Fogarasi-havasokban. A biológiai rendszereknek elég nagy a tűrőképességük, de ha túllépjük a határt, hirtelen összeomlanak. Bár a rendszer újjáépülhet, már sosem lesz olyan, mint volt, közben pedig több faj is kihalhat lokálisan.
Ezek a tavi mikrokozmoszok, ha csak az elmúlt évtizedek változásait tekintjük, arra figyelmeztetnek, hogy a változás mértéke felgyorsult, hiszen olyan élőlényközösségek váltották egymást az elmúlt 30 évben, amelyek korábban 10 ezer évig ezen a területen nem voltak jelen. A változás egyértelműen az emberi tevékenységhez köthető - emelte ki a szakértő.
