A hivatalosan vészhelyzeti prezerváció és újraélesztés (EPR) elnevezést viselő technika kísérleti alkalmazását az amerikai gyógyszerhatóság (FDA) engedélyezte olyan betegek esetében, akik sérülése más módon nem lenne ellátható, illetve valószínűsíthetően végzetessé válna. Samuel Tisherman, a Marylandi Egyetem sebésze egyelőre annyit árult el a nyilvánosság számára, hogy csapatával már legalább egy pácienst hibernáltak a kísérlet keretében, arról ugyanakkor nem nyilatkozott, hogy hányan élték túl a beavatkozást.
Kizárólag olyan sérülteket kezeltek ilyen módon, akiket súlyos akut traumával - például lőtt vagy szúrt sebbel - és szívmegállással szállítottak az egyetem baltimore-i kórházába. Ilyen esetekben csupán percek állnak a sebészek rendelkezésére, hogy elvégezzék a szükséges operációt, így a túlélési esély is alacsony, 5 százalék alatti.
Így zajlik az átmeneti hibernáció
Az EPR célja éppen az, hogy ezt az időkeretet kitolja. Normális testhőmérséklet mellett sejtjeinknek folyamatos oxigénellátásra van szükségük. Amikor a szívműködés leáll, a vér már nem szállít több oxigént a sejtekhez. Agyunk mindössze öt percig képes anélkül átvészelni ezt a helyzetet, hogy maradandó károsodást szenvedne. A testhőmérséklet csökkentése nyomán ugyanakkor lelassulnak vagy akár meg is állnak a sejtekben zajló kémiai reakciók, ezáltal drasztikusan csökken a szervezet oxigénigénye is.
A gyakorlatban ez úgy történik, hogy a sérült beteg testét gyors tempóban 10-15 fok körüli hőmérsékletre hűtik vissza, vére helyett pedig jéghideg sóoldatot vezetnek az érrendszerébe. Mindezek nyomán a páciens agyi aktivitása szinte teljesen leáll. A sebészeknek ilyenkor körülbelül két órája van arra, hogy helyrehozzák az életveszélyes sérülést, majd felmelegítsék a testet és újraindítsák a szívet.
Jövő év végére hozhat eredményt a kutatás
Sertéseken végzett kísérletek során már kimutatták, hogy az akut traumát szenvedett állatokat akár három óráig is lehet hibernálni, hogy aztán sikeresen újraélesszék azokat. Tisherman professzor elmondta, a mostani kísérlet célja, hogy többet megtudjanak erről az eljárásról, illetve bizonyítsák, hogy embereknél is sikeresen alkalmazható, megmentve ezáltal olyan pácienseket, akikre másképp a biztos halál várna.
A szakember reméli, hogy 2020 végén már közzé tudják tenni a kísérlet eredményeit. Ehhez szeretnék tíz betegnél lefolytatni a hibernációt, akik esetét aztán tíz olyan betegével vetnék össze, akik hasonló állapotban kerültek kórházba, de nem eshettek át valamilyen okból az újszerű procedúrán.
Forrás: newscientist.com
