A vastagbélrák egyike a nyugati típusú társadalmak leggyakoribb daganatainak. Németországban évente mintegy 73 ezer új esetet diagnosztizálnak. Az alkalmazott sebészi, kemo-, és sugárterápia csak a betegek körülbelül felénél vezet gyógyuláshoz. A kezelés kudarcához gyakran a daganat szervezetben való terjedése, az áttétképzés vezet - a diagnózis felállításakor a betegek 20 százalékánál már jelen vannak áttétek, egyharmaduknál pedig a sikeresnek vélt kezelés ellenére alakulnak ki. Az áttétes vastagbélrák öt éves túlélése 10 százalék körüli, míg az arány az áttétmentes eseteknél 90 százalék.
A német Max Delbrück Molekuláris Központ munkatársai az amerikai Nemzeti Rákintézet kutatóival karöltve klinikai mintán egy, az áttétképzést meghatározó génnel, az S100A4/metastasin-nal foglakoztak. Ulrike Stein professzor és Robert H. Shoemaker professzor kimutatták, hogy a vastagbélrákokban gyakran mutációt szenvedő béta-katenin gén aktiválja az S100A4/metastasin-t, ami az áttétképzés folyamatát segíti elő. A normális béta-katenin a sejtkapcsolódás folyamatában tölt be alapvető szerepet.
A kutatók olyan kémiai anyagok után kutattak, mely gátolja az S100A4/metastasin gén kifejeződését: a vizsgált 1280 vegyület közül a niklózamid bizonyult hatásosnak, mely szert régóta alkalmazzák a bél féregfertőzésének kezelésére. A szalagféreg-ellenes szer gátolta a mutáns béta-katenin okozta S100A4/metastasin kifejeződését, mind sejtkultúrában, mind kísérleti egerekben. A kezelt állatokban így kevesebb áttét alakult ki.
A kutatók a jövőben a szer klinikai kipróbálását tervezik, annak eldöntésére, hogy a szer embereknél is gátolja-e az áttétek kialakulását.
Animáció: HáziPatika.com
