Az elképzeléssel, miszerint az arcunk árulkodik rólunk, már az ókorban is egyetértettek; Arisztotelész és tanítványai egy könyvre való anyagot gyűjtöttek össze ezzel kapcsolatban. 2015-ben is úgy tűnik, az elképzelésnek van igazságalapja.
Ha például megnézzük az emberi arc csontszerkezetét: a nagyobb tesztoszteronszinttel együtt jár a szélesebb arccsont és a szélesebb arc - ezeknek az embereknek sokkal asszertívebb (sokszor agresszívabb) személyisége van.
Az arc formája és a domináns viselkedés közötti összefüggése sok helyen megfigyelhető: a csuklyás majmoktól a profi labdarúgókig igaz, hogy minél szélesebb valakinek az arca, annál nagyobb az esélye annak, hogy jobb pozícióban van egy csoporton belül. A 2010-es focivébét követően Keith Welker, a University of Boulder kutatója arra is rámutatott, hogy a focisták arcának szélességéből és hosszúságából nyert aránya előrevetíti, hogy hány szabálysértést követnek el, sőt, még azt is, hány gólt rúgnak majd.
Érdekes például megfigyelni az arcunkon található zsír mennyiségét is: ez ugyanis jobban árulkodik fittségünkről, mint a testtömeg-index . A vékonyabb arcúak kisebb eséllyel kapnak el fertőzéseket és amikor ez megtörténik, kevésbé rosszul élik meg annak hatásait. Emellett a depresszióra és a szorongásra is kisebb esélyük van, valószínűleg azért, mert a mentális egészség és az állóképesség sokszor összefügg.
Pontosabb elképzelése van erről Benedict Jonesnak, a University of Glasglow kutatójának, aki szerint egészségünkről nem az árulkodik, hogy mennyi zsír van rajtunk, hanem, hogy hol található. A "körte formájú" emberek, akiknek testsúlya csípőjük és fenekük környékére csoportosul, de felsőtestük vékonyabb, egészségesebbek, mint az "alma formájúak". Ez valószínűleg azért van, mert a mellkas környékén lévő zsírszövet olyan gyulladáskeltő molekulákat indít útjára, amely képes károsítani a szerveket.
Bőrünk árnyalata is sokat elárulhat egészségünkről. Benedict Jones, illetve a Northumbra University szakértője, Carmen Lefevre úgy gondolják: ez életvitelünkről sok mindent fedhet fel. Jobb egészségi állapotot tükröz például a bőr enyhén sárgás, aranyszerű árnyalata. Erről a karotinoid nevű pigment tehet, amely a narancsban, vörös gyümölcsökben, illetve zöldségekben található és segít az erősebb immunrendszer létrejöttében. Kellő mennyiség elfogyasztása után a karotenoid a bőrbe is beépül. Ha bőrünk emiatt aranyszínűbb, azt jelzi, hogy egy ideje nem vagyunk betegek, ez fizikai vonzerőnket is erősíti. A rózsaszínes árnyalat szintén arról árulkodik, hogy jó a keringésünk, és aktív életet élünk. (Nőknél a vörösebb bőrpír a ciklus csúcsán jelentkezik észrevehetőbben, vélhetően az esztradiol nemi hormon miatt, ami az arc véredényeit tágítja.)
A kutatások és a statisztikai vizsgálatok alapján elmondható, hogy egészségünk és személyiségünk egyes elemei kifejezetten jól láthatóak rajtunk. A jelek az idő múlásával változhatnak is: a kedvesebb, babaarcúbb férfiak például sokkal asszertívebbek lesznek idősebb korban, vélhetően azért, mert megtanulnak kompenzálni a társadalmi elvárások ellenében.
A kutatások egy úgynevezett " Dorian Gray-effektusról " is beszámolnak: az öregedő arc a személyiség olyan jellemvonásait kezdi el tükrözni, amelyek korábban nem voltak egyértelműek. A vonzó, extrovertált nők, akik fiatalkoruktól harmincas éveikig igen aktív életet folytattak, gyakorta kapják meg azt, hogy ötvenesként még jobban, összeszedettebben néznek ki. Ez azért lehet, mert már ismerik magukat annyira, hogy jól lépjenek fel, vagy mert belső önbizalmuk arcuk nagyon apró rezdüléseiben is megmutatkozik.
