A modern orvosi diagnosztika egyik legfontosabb úttörőjére emlékezik nyitóoldalán a Google. A keresőoldal rendszeresen felhívja a figyelmet olyan személyekre és eseményekre, amelyeknek fontos szerepük volt a történelemben, ezúttal a 159 névvel ezelőtt született Willem Einthoven előtt tiszteleg egy grafikával. A holland orvos nevéhez köthető az elektrokardiográfia kifejlesztése - a röviden EKG -ként ismert berendezés túlzás nélkül forradalmasította a gyógyászatot, és a mai napig használják.
Einthoven 1860. május 21-én született egy holland gyarmaton. Az orvoslás már fiatalon is nagyon érdekelte, így apja nyomdokaiba lépve jelentkezett az Utrechti Egyetem orvostudományi karára. A szívzörejek minél pontosabb rögzítésével szerette volna azonosítani a keringési megbetegedéseket, ezért egy olyan szerkezet kifejlesztésén kezdett dolgozni, ami a szívdobbanáskor keletkező elektromos ingereket képes azonosítani. Az első készülék még több mint 250 kiló volt, és többfős gárda kellett a kezeléséhez, hosszú évek fejlesztésének köszönhetően azonban sikerült kialakítani egy egyszerűbb, kompakt eszközt. A találmányért 1924-ben orvosi Nobel-díjat vehetett át.
Mit vizsgál az EKG?
A szív összehúzódása elektromos inger hatására jön létre. Ez az inger a szinuszcsomóból indul el, majd a szív ingerületvezető rostjain keresztül a szívizomsejtekhez jut. Az EKG diagnosztikai rendszere ezt az elektromos aktivitást vizsgálja négy végtagi és hat mellkasi elektróda segítségével. Segítségével átfogó képet kaphatunk a szív működéséről, megfigyelhető például, hogy szabályos-e az ingerület útja, van-e benne elakadás, vagy egyéb zavar. Létezik terheléses változata is, melynek során az impulzusokat fizikai megterhelés alatt vizsgálják meg. Erre azért van szükség, mert bizonyos szívbetegségek nyugalmi állapotban nem mutat jeleket, csak ilyen módon ismerhető fel.
A szívben keletkező elektromos impulzusokat a szerkezet felerősíti, a jelek pedig a gépen keresztülfutó papírszalagra rajzolt görbékből lehet értelmezni. A mai eszközökben persze az adatok nagy része már digitálisan is rögzül. Ezek a görbék az avatatlan szemnek nem sok információval szolgálnak, a szakemberek azonban a szívritmuszavarokat , illetve más, extrakardiális eltéréseket is (például tüdőembólia vagy a káliumháztartás zavara) felismerhetik a segítségével.
