A szakemberek abból az elgondolásból indultak ki, hogy ha vemhes egereknél vírusfertőzést szimulálnak, az segíthet megállapítani, hogy az anyaállat szervezetének immunválasza milyen hatással van az embrionális agy fejlődésére. "Noha az autizmus első jelei általában csak 2-3 éves kor környékén jelentkeznek, mégis idegi-fejlődési rendellenességnek tekintjük, ami azt sugallja, hogy a változások már az agy embrionális fejlődése során elkezdhetnek kialakulni" - mondta Orly Reiner, az intézet professzora, aki egyben a tanulmány egyik szerzője.
Az anya betegsége így hat a babára
A kutatók egy vírust utánzó anyaggal aktiválták a vemhes egerek immunválaszát. Amikor az egereknél 18 napig tartó vemhesség 12. napján beindították az immunválaszt, az utód autisztikus jegyeket mutatott, az agykérge pedig - az agy lebenyeinek külső rétege - a szokásosnál vastagabb volt. Az agykéreg fontos szerepet játszik a gondolkodás, az észlelés, a beszéd, a tudatosság és az emlékezet irányításában. Az autizmus spektrumzavar pont ezeket a területeket érinti.
A szakemberek azt is megnézték, hogy mi történt az embrió agykérgében közvetlenül az immunválasz aktiválását követően. Meglepetésükre azt látták, hogy mindössze hat órával az immunválasz beindulása után a normálisnál több idegsejt jött létre. "Az anyaállat megbetegedett, és ez az embriókra is hatással volt" - mondta Lihi Ben-Reuven doktorandusz, a tanulmány másik szerzője.
Az autizmus spektrumzavar ( ASD ) a többi között a kommunikációs képességekben, a társas viselkedésben és a magatartási szokásokban nyilvánul meg. Az ADS-sel élők érzékelése a normálistól eltérően működhet: csökkent, de akár túlzott érzékenységet is mutathatnak a hangokkal, az érintéssel, a vizuális ingerekkel vagy a szociális gesztusokkal szemben.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: