Az atombomba hosszú távú hatásai

Az atombomba alkalmazása nagyon rossz, ezt még a legelfajzottabb hatalommániások sem vitatják. Nem csak az azonnali rettenetes pusztítás, hanem a nukleáris sugárzás hosszútávú hatásai miatt is. E fegyverek közmegítélése olyan szélsőségesen rossz, hogy kiderült, a Hirosimára és Nagaszakira ledobott bombák kevésbé voltak szörnyűek, mint amilyennek tartják őket.

A Hirosimára és Nagaszakira 1945 augusztusában ledobott atombombák a történelem legvéresebb tömegpusztító fegyverei, amelyeket valódi háborús körülmények között bevetettek. Hatásuk olyan borzalmas volt, hogy a nukleáris fegyverek használatától ez a tapasztalat azóta is távol tartja az emberiséget. Egy friss tanulmány szerint azonban a bombák hosszútávú hatásai mérsékeltebbek, mint eddig feltételezték.
A bombák Hirosimában 90-146 ezer, Nagaszakiban 39-80 ezer embert pusztítottak el a robbanás utáni első napokban a detonáció, az akut sugárbetegség és a robbanást követő tűzvész miatt. Japánban 1947-től kezdve tudományos alapossággal rögzítik azokat az adatokat, amelyekből következtetéseket lehet levonni az atomtámadások hosszútávú hatásairól.
Az japán és az amerikai kormány által támogatott csoport, a sugárzás hatásait kutató alapítvány (Radiation Effects Research Foundation - RERF) folyamatosan összegyűjti az információkat nagyjából 100 ezer túlélőtől, 77 ezer leszármazottól és kontrollként 20 ezer olyan embertől, akik nem voltak kitéve a sugárzásnak.

Mivel minden túlélőről tudják, hogy hol tartózkodott a detonáció pillanatában, így azt is precízen képesek meghatározni, hogy az egyes embereket mekkora sugárterhelés érte pontosan. A RERF eredményei segítettek meghatározni a biztonsági előírásokat, amelyeket be kell tartaniuk a nukleáris iparban dolgozó szakemberek számára, illetve a lakosság számára is kidolgoztak egy standardot, amelyen belül nem jelent veszélyt a radióaktivitás.
Bertrand Jordan molekuláris genetikus a Genetics című szakfolyóiratban tette közzé azokat a megállapításokat, amelyek a RERF által gyűjtött adatok elemzéséből származnak. Több mint száz tudományos értékezés elemzéséből készült a mostani a mostani összegzés.
A nukleáris sugárzás rákos megbetegedéseket is előidéz

A nukleáris sugárzás rákos megbetegedéseket is előidéz

Jordan úgy találta, hogy a túlélők és gyermekeik adatainak vizsgálata szerint nagyon nagy eltérés mutatkozik az atombomba hatásairól kialakult közvélekedés és a valóság között.

Emberi felelőtlenség és tervezési hiba vezetett harminc éve a világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-szerencsétlenségéhez. Csernobil szennyezett területén jelenleg ötmillió ember él kitéve a sugárzás okozta megbetegedések veszélyeinek. Részletek!

Általában azt tartják, hogy a túlélők Hirosimában és Nagaszakiban magas a rákosok aránya, s ez az életkilátásokat a megfigyelt csoportban nagyon megrövidíti. Illetve feltételezik, hogy a gyermekek között magas a mutációval és rendellenességekkel születettek aránya. Az adatok gondos vizsgálata után a szerző megállapította, hogy ezek helytelen feltételezések.
A rákos megbetegedések aránya valóban nagyobb a robbanást túlélők között, összehasonlítva azokkal, akik nem voltak a két városban a támadások idején. A rák kockázata fokozott attól függően, hogy kit hol ért a robbanás, illetve a fiatalabb korúak és a nők körében magasabb volt a rák és a rövidebb élettartam kockázata.
Azonban a legtöbb túlélőnél nem fejlődött ki a rák. A legtöbb ember ugyanis csak egy szerény sugárzásnak volt kitéve. A daganatos betegségek aránya 1958 és 1998 között 10 százalékkal nőtt, ami azt jelenti, hogy 848 új rákos esetet regisztráltak 44 ezer 635 túlélő között. Még azok között is, akik a legmagasabb dózisú sugárzást kapták - bár a rák kockázata nagyobb volt - az átlagos élettartam mindössze 1,3 évvel csökkent.
Jordan megállapította azt is, hogy a jövőben, a genetikai eszközök egyre finomabbá válnak, és képesek lesznek kimutatni az apró különbségek is a genomokban, de az világos, hogy ha vannak negatív egészségi következményei a túlélők gyermekeinél a bombák hatásának, az nagyon kicsi.
A kutató megállapította, hogy a nukleáris kockázatok megítélése azért ilyen borús, mert az emberek mindig jobban félnek az új veszélyektől, mint ismerősektől. Például, az emberek hajlamosak figyelmen kívül hagyni a szénnek kapcsolatos veszélyeket, vagy a légszennyezésnek kitett emberekre leselkedő veszélyeket.

Értékelje a cikket!

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+14, +20 °C
Minimum:
+9, +14 °C

Hazánkban hétfon délelőtt napos és felhős időszakok váltakoznak, egy-egy zápor előfordulhat.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge, közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag