A kopaszodás sok férfinak már a harmincas éveiben is problémát okoz, a haj vonala (genetikai és hormonális okokból) jellemzően ilyenkor kezd feljebb húzódni. Ez a folyamat azonban nem hagy nyomot az arcszőrzeten, sőt sokan egy dús szakáll növesztésével egyenlítik ki a nagyfokú hajvesztést. A két szőrtípus között azonban nagy különbség van, a szakáll gyakorlatilag az arcra nőtt fanszőrzet - írja az Index .
Ez a különbség a haj és a szakáll között
A haj színében és minőségében is különbözik a test többi részén növő szőrzettől. Az eltérő szín oka, hogy a festékanyagot termelő sejtek más összetételűek, emiatt tapintásuk is más, és kevésbé göndörödik, mint a test más részein növő szőrszálak. Míg a haj a csecsemőkor kezdetén kinő (sőt egyes esetekben már az anyaméhben megjelenik), a test egyéb részein növő szőrök a pubertáshoz, vagyis a nemi éréshez kapcsolódnak.
Mind a haj-, mind pedig a szőrszálak növekedését háromszakaszos ciklusra oszthatjuk fel. Először a szőrtüszőből előbújó fiatal szőrszál indul gyors növekedésnek. Ennek a szakasznak a végén a szőrnövekedés lelassul, az átmeneti fázisban még él, majd végül elhal és kihullik. Ugyanez a folyamat a haj esetében lassabb, míg a szakállnál sokkal gyorsabb - emiatt pedig általában nem tudunk olyan hosszú szakállat növeszteni, mint hajat. A szakáll szőrtüszői azonban sokkal több növekedési ciklust képesek megélni, mint a fejtetőn lévő tüszők.
A férfiak kopaszodásáért nagyrészt a tesztoszteron felelős. Miközben a férfi nemi hormon a szakáll és más testszőrök növekedését éppen hogy serkenti, addig a hajszálak tüszőire roncsoló hatása van. Ezt a hatást a szerencsétlen genetikai háttér tovább erősíti: akik egy AR jelű gén rosszabbik génváltozatát örökölték szüleiktől, azok a kopaszodásra is hajlamosabbak.
A kopaszodásnak azonban evolúciós okai is lehetnek: a kanadai Laval Egyetem kutatói szerint a szakáll miatt gátolt hőleadást kompenzáljuk a kopaszsággal. A kopasz bőr kétszer-háromszor több hőt ad le az izzadás útján, mint a hajas vagy szakállas.
