A patkányharapás-láz (más néven: spirillózis) olyan fertőzés, amely a patkány és a menyét, ritkábban az egér harapásával terjed. Betegség csak az esetek 10 százalékában alakul ki, azaz panaszok még akkor sem feltétlenül jelentkeznek, ha valakit olyan rágcsáló harapott meg, amely a kórokozót hordozza. Ha kialakul betegség, akkor a legtöbbször banális, influenzaszerű kórképet eredményez - az érintettek csak ritkán kerülnek súlyos állapotba.
Magyarországon ritkán diagnosztizálnak patkányharapás-lázat az orvosok, de a kórházak azért időnként találkoznak a betegséggel. Az érintettek többsége állatgondozó, vadász vagy erdész, illetve természetjáró. Ugyancsak nagyobb eséllyel lesznek érintettek hajléktalanok, illetve olyan emberek, akik a társadalom perifériájára szorultak, lakókörnyezetükben rágcsálók is élnek.
A patkányharapás-láz kórokozója a Spirillum nevű baktérium, amely a vadon élő rágcsálók, köztük a patkányok torkából nagy arányban kimutatható. A betegség nem csak harapással terjed, hanem a baktériummal korábban már megfertőződött állatok nem forralt tejével is, illetve a szintén fertőzött szárnyasok - jellemzően pulykák - nem kellően átsütött húsával is.
A harapás helye rendszerint hamar begyógyul, az érintett területen külön tünet nem jelentkezik, a bőr észrevétlenül rendbe jön. Kicsivel később - jellemzően 10 nap múlva, de eltelhet akár 3 hét is - influenzaszerű tünetek jelentkeznek. A legjellemzőbb panasz a láz és a fejfájás, a köhögés, a rossz közérzet, a hányinger és a hányás, valamint az ízületi fájdalom.
Ha a betegséget nem kezelik, akkor az érintettek 13 százalékos eséllyel életüket vesztik. A patkányharapás-láz kezelése rendszerint egyszerű, kórokozója ellen ugyanis hatásos szinte minden olyan antibiotikum, amelyet Gram-negatív baktériumok ellen használatnak. A betegség az esetek nagy részében magától is meggyógyul. A helyzet egyedül akkor nehezebb, ha a kórokozó a szívbelhártyán megtapad, onnan pedig a szervezetben szétszóródva vérmérgezést okoz. Ilyen esetekben a szövődményeket - a szívizomgyulladást, a vérmérgezést, a tüdőgyulladást vagy a léptályogot - külön kell kezelni.
A patkányokat és a rágcsálókat kerülni kell, pasztörizálatlan tejet, illetve szárnyasok nem kellően átsütött húsát nem tanácsos fogyasztani. Akit patkány harap meg, annak orvoshoz kell fordulnia, ugyanis a fertőzést már egy-két adag antibiotikum is kivédi.
Részletes cikkünk a patkányharapás-lázról a Betegségek A-Z rovatban olvasható!
