Patkányharapás-láz tünetei és kezelése

A patkányharapás-láz (más néven: spirillózis) olyan fertőzés, amely a patkány és a menyét, ritkábban az egér harapásával terjed. Betegség csak az esetek 10 százalékában alakul ki, azaz panaszok még akkor sem feltétlenül jelentkeznek, ha valakit olyan rágcsáló harapott meg, amely a kórokozót hordozza. Ha kialakul betegség, akkor a legtöbbször banális, influenzaszerű kórképet eredményez - az érintettek csak ritkán kerülnek súlyos állapotba.

Magyarországon ritkán diagnosztizálnak patkányharapás-lázat az orvosok, de a kórházak azért időnként találkoznak a betegséggel. Az érintettek többsége állatgondozó, vadász vagy erdész, illetve természetjáró. Ugyancsak nagyobb eséllyel lesznek érintettek hajléktalanok, illetve olyan emberek, akik a társadalom perifériájára szorultak, lakókörnyezetükben rágcsálók is élnek. Elméletileg lehetnek érintettek azok is, akik kutatómunka miatt rágcsálókkal dolgoznak, bár az általuk használt kísérleti állatok jellemzően nem hordozzák a baktériumot.

A patkányharapás-láz kórokozója a Spirillum nevű baktérium, amely a vadon élő rágcsálók, köztük a patkányok torkából nagy arányban kimutatható. A betegség nem csak harapással terjed, hanem a baktériummal korábban már megfertőződött állatok nem forralt tejével is, illetve a szintén fertőzött szárnyasok - jellemzően pulykák - nem kellően átsütött húsával is. A kórokozót leggyakrabban a patkány hordozza: akit egy ilyen patkány megharap, 10 százalékos eséllyel megbetegedik. A vadon élő patkányok a városiaknál jobban átfertőződöttebbek, nagyobb eséllyel hordozzák a kórokozót. A fertőzés emberről emberre már nem terjed.

A patkányharapás-láz ritkán okoz súlyos megbetegedést

A kórokozó a vérből tenyészthető ki, de már a gyulladásos paraméterek is jelezhetik, hogy bakteriális fertőzésről van szó. Ha a harapás helye még megvan, akkor a baktériumot ki lehet tenyészteni a sebváladékból is, ha pedig ízületek gyulladnak be, akkor az ízületeket is meg lehet szúrni, a folyadékból pedig ki lehet tenyészteni a kórokozót. A legjellemzőbb azért a véráramból kitenyésztés.

A harapás helye rendszerint hamar begyógyul, az érintett területen külön tünet nem jelentkezik, a bőr észrevétlenül rendbejön. Kicsivel később - jellemzően 10 nap múlva, de eltelhet akár 3 hét is - influenzaszerű tünetek jelentkeznek. A legjellemzőbb panasz a láz és a fejfájás, a köhögés, a rossz közérzet, a hányinger és a hányás, valamint az ízületi fájdalom.

A patkányharapás-láz kórokozója okozhat kiütéses betegséget is, ilyenkor a kiütések főleg a tenyéren és a talpon jelennek meg, de jelentkezhet miatta ízületi gyulladás is. A kórokozó tüdőgyulladást, léptályogot és májtályogot is okozhat, ritkán pedig begyullad miatta a szív belhártyája, illetve a szívizom is. Ha a kórokozó itt megtapad, akkor vérmérgezés is létrejöhet. Ha a betegséget nem kezelik, akkor az érintettek 13 százalékos eséllyel életüket vesztik.

A patkányharapás-láz kezelése rendszerint egyszerű, kórokozója ellen ugyanis hatásos szinte minden olyan antibiotikum, amelyet Gram-negatív baktériumok ellen használatnak. A betegség az esetek nagy részében magától is meggyógyul. A helyzet egyedül akkor nehezebb, ha a kórokozó a szívbelhártyán megtapad, onnan pedig a szervezetben szétszóródva vérmérgezést okoz. Ilyen esetekben a szövődményeket - a szívizomgyulladást, a vérmérgezést, a tüdőgyulladást vagy a léptályogot - külön kell kezelni.

A gyógyuláshoz valójában még pontos diagnózisra sincs szükség, ugyanis a kórokozó az antibiotikumok többségére érzékeny (alig van olyan készítmény, amely esetében ne lenne hatásos), így elég, ha egyszerű baktériumos fertőzésként kezelik. Ha a kezelést a szeptikus állapot ellenére nem kezdik meg, akkor a betegség 13 százalékos eséllyel végzetes kimenetelű. Ez viszonylag magas arány, de az érintetteket ma már nem vesztik el, mert a betegség gyanúja a magas láz és a magas fehérvérsejtszám, illetve az egyéb gyulladásos paraméterek miatt előbb-utóbb felmerül, így a kezelés nem marad el. Ha a betegséget súlyos esetben nem ismerik fel, akkor kimenetele nincs összefüggésben az érintettek korával, fiatalok számára is végzetes lehet.

A patkányokat és a rágcsálókat kerülni kell, pasztörizálatlan tejet, illetve szárnyasok nem kellően átsütött húsát nem tanácsos fogyasztani. Akit patkány harap meg, annak orvoshoz kell fordulnia, ugyanis a fertőzést már egy-két adag antibiotikum is kivédi.

A patkányharapás-láz szövődménye lehet a vérmérgezés, a lép- és a májtályog, de kialakulhat miatta agyhártyagyulladás, gennyesedhet a csontvelő. Az ilyen esetek száma azonban elenyésző.

A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Kádár János belgyógyász, infektológus, allergológus és klinikai immunológus szakorvosnak.