Párkapcsolati problémák
Könnyebben hízhatunk, ha párkapcsolatunkban túl sok a veszekedés - állítja a University of Delaware nemrégiben publikált kutatása. Azoknál ugyanis, akik ugyanis többet veszekedtek , nagyobb éhséghormon-szinteket mértek, emiatt pedig sokkal rosszabb döntéseket hoztak étkezésükkel kapcsolatban. Az egyetemi kutatók 43 pár hormonszintjeit vizsgálták étkezések közben és közben azt figyelték, milyen mértékben veszekedtek egymással és milyen nyelvezetet használtak közben.
Azoknál, akik erőszakosabb szavakat használtak, magasabb grelin-szintet mértek: ez a hormon késztet arra, hogy együnk többet. Azok ráadásul, akik erőszakosabbak voltak, szívesebben fogyasztottak nátriumban gazdag ételeket és egészségtelen, zsíros fogásokat. Mindez esélyesen járulhat ahhoz hozzá, hogy a párkapcsolati problémák fokozhatják a hízás esélyét.
Vastöbblet
A Wake Forest School of Medicine tanulmánya szerint a vörös húsokban lévő vas mennyisége megváltoztathatja testünk éhséghormonjait, lelassíthatja anyagcserénket - ezek miatt pedig esélyes, hogy többet akarunk majd enni.
Az ehhez kapcsolódó kísérlet két egércsoportot vizsgált: az egyik tagjai kevés, a másik tagjai sok vasat tartalmazó étrendet fogyasztottak. Két hónap elteltével a sok vasat fogyasztó egerekben 42 százalékkal csökkent a leptin hormon mennyisége. Ezt követően mindkét csoport tagjai mérték nélkül fogyaszthattak élelmet: nem meglepő módon a vastöbbletes csoport egerei fogyasztottak több kalóriát.
Gyorsabban hízunk, mint 40 éve Mindez emberekre is igaz: minél több vasat fogyasztanak, annál kevesebb leptin található szervezetükben. A tanulmány szerzője szerint érdemes lehet a fogyasztott vörös hús mértékével karbantartani leptinszintünket, ugyanis az olyan vasforrásokból, mint a diófélék, a bab, a spenót vagy a paradicsom, korántsem veszünk fel annyit, mint a vörös húsból.
Hit a genetikai meghatározottságban
A Texas Tech University 9000 emberre kiterjedő kutatása szerint egészen egyszerűen van olyan, hogy súlyproblémák genetikai okokkal magyarázhatóak - ha hiszünk benne. Első körben kérdőívekkel derítették fel, hogy mit gondolnak a megkérdezettek az elhízás genetikai magyarázatáról, majd három évvel később megvizsgálták ugyanezen emberek testsúlyát, illetve véleményét ugyanezen témáról. Meglepődve tapasztalták, hogy minél jobban hitt valaki abban, hogy az elhízásnak genetikai oka van, annál nagyobb esélye volt arra, hogy elhízzon: ugyanezen csoport pedig kevesebbet mozgott és kevésbé evett egészségesen. Azok, akik úgy vélték, hogy testsúlyuk felett nekik van kontrolljuk, nagyobb eséllyel ettek egészségesen, sportoltak rendszeresen és kisebb testtömegindexük is volt.
Gyorsabban hízunk, mint 40 éve
Az Obesity Research & Clinical Practice szaklap tanulmánya szerint kevesebb kalória hatására hízunk el, mint szüleink. Ugyan vélhetően ugyanannyit eszünk és hasonlóan aktívak vagyunk, mint ők, a jelenlegi generációk gyorsabban híznak el, mint őseink 40 évvel ezelőtt.
A torontói York University kutatói több mint 36 ezer ember étrendi, aktivitási és súlybeli adatait vizsgálták meg 1971 és 2008 közti időtávban és azt állapították meg, hogy még ha ugyanannyi kalóriát fogyasztanak is, 2008-ban egy felnőtt 10 százalékkal volt súlyosabb egy ugyanolyan étrendű és ugyanannyit sportoló 1971-es felnőtthöz képest.
Forrás: Prevention.com
