Pigmentfoltok akkor akkor alakulnak ki a bőrön, ha egyes területeken a melanin túltermelődik. Ezt a festékanyagot a bőr pigmenttermelő sejtjei állítják elő, a bőr természetes színét is ez adja. A melaninnak a napfény elleni védelemben van komoly szerepe, nyáron is azért képződik nagyobb mennyiségben napozás hatására, hogy a sejtmagot védje az ultraibolya sugárzás káros hatásaival szemben. Ilyenkor ez a folyamat teljesen természetes, a bőr pedig egységesen válik sötétebbé azokon a területeken, amelyeket napfény ér. Gond akkor van, ha a melanintermelődést valami megzavarja, a pigment pedig túltermelődik egyes területeken. Ennek végeredményeképpen vesszük észre a testünkön, arcunkon megjelenő pigmentfoltokat. Ezek a lapos képletek lehetnek egészen világosbarnák, de akár feketék is, az árnyálat minden esetben egyéni kérdés.
Vétkes napsugarak
A küllem, illetve az okok alapján a pigmentfoltoknak több fajtáját is elkülönítik. A májfoltok például kisebb méretű, sötétebb képletek a bőrön, amelyek a napsugárzás következtében alakulhat ki. Tipikusan olyan testfelületeken tűnnek föl, amelyeket gyakran ér a nap. Klasszikusan ilyen az arc, a kézfej és a kar. Mivel a hiperpigmentációra való hajlam lehet öröklött, azoknál nagyobb eséllyel alakulnak ki ilyen foltok, akiknél már a szülők is találkoztak ezzel a problémával. Persze nem feltétlen kellenek genetikai okok ahhoz, hogy valaki érintett legyen, ugyanis a túlzásba vitt napozás önmagában is megzavarhatja a melaninképződési folyamatot. A helyzetet nehezíti, hogy ha a barnás foltok egyszer már kialakultak, akkor később a napozás akkor is sötétebbé teheti őket, ha amúgy csak mértékkel sütkérezünk. Ezt a folyamatot azzal lehet lassítani, ha napon tényleg csak minimális ideig tartózkodunk, szellős, de hosszabb ujjú inget és széles karimájú kalapot viselünk, és persze magas faktorszámú fényvédőt használunk.
A hormonok is közbeszólnak
Kialakulhatnak pigmentfontok hormonhatások miatt is, ezt terhesség alatt a nők többsége meg is tapasztalja, főleg napfényes időszakban. Mivel a fogamzásgátlók is a terhesség hormonális állapotát utánozzák, azok alkalmazásakor is megjelenhetnek sötétebb foltok a bőrön. Ilyen esetekben a gondot az okozza, hogy a női nemi hormonok – nevezetesen az ösztrogén és a progreszteron – nem kívánt módon serkenthetik a melanin termelését. Az ilyenkor kialakuló foltok jellemzően szabálytalan alakúak, tipikusan az arcon és a karon tűnnek fel. Méretűk nagyobb is lehet, az arcon kialakulókat emiatt szokták „terhességi maszkként” is emlegetni. Ezek a pigmentfoltok a hormonhatások megszűnése után általában elhalványulnak, de például egy következő terhességnél újra feltűnővé válhatnak.
Csak egy kis sérülés?
Kialakulhatnak pigmentfoltok bőrsérülések, bőrgyulladások nyomán is. Ilyenkor az érintett felület a gyógyulást követően nem ugyanolyan színű lesz, mint a környező terület, hanem annál sötétebb. Ez a jelenség megfigyelhető lehet pattanásos bőrnél is, ott is gyakori az ilyen jellegű elszíneződés a bőrgyulladás elmúltával. Jelentkezhetnek pigmentfoltok behatóbb kozmetikai kezelések – például lézeres kezelés, kémiai hámlasztás vagy bőrcsiszolás – után is. Okozhatnak maradandó hiperpigmentációt a henna tartalmú festékek és a tetoválások színanyagai is, ráadásul az ilyen jellegű reakciókat meg sem lehet előre jósolni.
Jelentkezhetnek pigmentfoltok bizonyos betegségek – például egyes autoimmun kórképek, gyomor- és bélrendszeri problémák, anyagcsere rendellenességek és vitaminhiányok – miatt is. Mellékhatásként okozhatnak hiperpigmentációt betegségeknél alkalmazott hormongyógyszerek, kemoterápiás szerek, antibiotikumok és egyéb gyógyszerek is.
Pigmentfoltok pusztán az idősödés miatt is kialakulhatnak, ilyenkor öregségi foltnak nevezik őket. Az ekkor megjelenő sötét elszíneződések a bőr tónusát szintén egyenetlenné teszik, de más problémát nem okoznak. Ez igaz a pigmentfolt többi típusára is, azok is csak esztétikailag lehetnek zavarók.
