Halálos tévhitek a kanyaróról és az MMR védőoltásról

HáziPatika

A romániai járvány és a hazai megbetegedések aktuálissá tették néhány alapvető kérdés, tévhit tisztázását a kanyaróval kapcsolatban. Ezúttal klinikai biostatisztikus és járványügyi orvos szakértőnk segítségével vizsgáljuk meg a témát.

Tévhit: "Az 1969 előtt születettek veszélyben vannak, nincsenek védve."

A több ezer megbetegedést és idén március végéig 18 ember halálát okozó romániai kanyarójárvány felvetett néhány olyan kérdést a betegségről, amely az utóbbi években - hála a kötelező oltásnak - háttérbe szorult. A neten ismét felbukkantak rég elfeledettnek hitt tévhitek és olyan új keletű, ám nem megbízható információk, amelyek könnyen félrevezethetik a témában járatlanokat. Az egyik leggyakoribb kérdés, hogy kik védettek, és mennyire.

"Itthon 1969-ben indult a kanyaró elleni széleskörű oltási program. Aki 1969 előtt gyerekként átesett természetes kanyarófertőzésen, szinte biztosan életfogytig védett ellene" - mutatott rá Ferenci Tamás klinikai biostatisztikus. Hogy ez pontosan kikre vonatkozik, nem feltétlenül lehet látatlanban megmondani: aki 1960 előtt született, szinte biztosan volt kanyarós - mert 9 éves korig a gyerekek jellemzően túl voltak rajta -, vagyis védett. "Azoknál viszont, akik 1960 és 1965 között születtek, valamint akik 1969 után, kérdéses lehet a védettség, vagyis hogy a védőoltási program elindításáig átestek-e kanyarón" - magyarázta a szakember.

"1969 előtt komoly kanyarójárványok voltak, annak a valószínűsége, hogy a korábban születettek átestek a betegségen, közel 90 százalék" - hangsúlyozta dr. Béres Zsuzsanna járványügyi orvos, hozzátéve, hogy aki netán mégsem kapott oltást, és nem volt kanyarós, bizony ma is védtelen.

Tévhit: "Az 1989 előtt születettek védettek."

Az érintettek már kaptak oltást, ám mint Ferenci Tamás mondta, ezt az állítást is érdemes óvatosan kezelni. Akik a mai tudásunk szerint megfelelő oltást kaptak - két dózist a korszerű oltóanyagból a megfelelő életkorban -, vagyis igen nagy valószínűséggel védettek, 1992 után születtek. "Az 1969 és 1992 közötti időszak zűrös ilyen szempontból, mert 1969 és 1978 között elég sok sebből vérzett a magyar oltási program, majdnem tíz éven keresztül rossz életkorban, túl korán adták be a vakcinát, amivel egyéb problémák is voltak, ráadásul a gyerekek csak egyetlen oltást kaptak. Utóbbi tényező 1978 után is így maradt, egészen 1989-ig - igaz, akkor az éppen 11 éveseket is újraoltották" - fogalmazott a szakember. Ma már tudjuk, hogy ez nem ad olyan bombabiztos védelmet, mint annak idején feltételezték, de nyilván jobb a semminél. "Az 1989 előtt születettek oltottak, de nem lehetnek teljesen nyugodtak a védettségüket illetően, ami különösen igaz az 1969 és 1978 között születettekre" - summázta.

Dr. Béres Zsuzsanna hozzátette, hogy mivel az 1969 és 1989 között születettek nem természetes úton szereztek védettséget, hanem védőoltással, immunitásuk az idő múlásával gyengülhet. "Nekik második oltásra is szükségük van" - hívta fel a figyelmet az újraoltás fontosságára a járványügyi orvos.

Milyen tünetekről ismerhető fel a kanyarós megbetegedés? Részletek itt.

"Akit beoltottak, nem kaphatja el a kanyarót, mert védett"

Dr. Béres Zsuzsanna szerint érdemes észben tartani, hogy egyetlen oltás esetében sincs tökéletes védelem. Mint mondja, ugyan a két oltás közel 99 százalékos védettséget nyújt, nagy ritkán mégis előfordul, hogy valaki elkapja a kanyarót. Ezt nevezik mitigált fertőzésnek, ilyenkor azonban sokkal enyhébb lefolyású betegségre lehet számítani. "Akik oltással szereztek védettséget a vírussal szemben, azoknál a két oltás után minimális a megbetegedés esélye" - hangsúlyozta.

Ferenci Tamás szerint akiket nem korszerű oltóanyaggal, nem megfelelő életkorban, vagy csak egyszer oltottak, nagyobb eséllyel kaphatják el a betegséget. "Ez sem jelenti, hogy teljesen védtelenek, de azt sem mondhatjuk, hogy mivel oltottak, biztosan védettek. Még azoknál sem száz százalék a védőoltás hatékonysága, akik korszerű vakcinát kaptak két dózisban és a megfelelő életkorban" - mondta. A kanyaró elleni védőoltás ugyanakkor a leghatásosabb oltások közé tartozik - drámaian lecsökkenti a megbetegedési kockázatot -, de mivel nem 100 százalékos, nem lehet kategorikusan kijelenteni, hogy aki be van oltva, azt biztosan megkíméli a vírus.

Tévhit: "Jobb megkapni az immunitást úgy, hogy átesünk a betegségen, mintha vakcinát kapnánk."

"Kérdés, ki mit tart jobbnak" - reagált a felvetésre Ferenci Tamás. Véleménye szerint a hosszú távú védettség megszerzése szempontjából természetesen tényleg jobb átesni a betegségen, hiszen nem tudható, hogy a védőoltás hatása élethosszig tart-e vagy csak évtizedekig, illetve hogyan gyengül az oltás adta védettség. Ez ugyanakkor csak a történet egyik fele, márpedig a kérdés nem válaszolható meg egyetlen kiragadott szempont alapján. A teljes képhez hozzá kell tenni a másik oldalt is, ugyanis mellékhatások, szövődmények szempontjából sem mindegy, ki hogyan vészeli át a kanyarót.

"Az oltás során gyengített kanyaróval találkozik az ember, a természetes úton elkapott fertőzésnél viszont nem így van, ennek megfelelően a szövődmények kialakulásának esélye is sokkal nagyobb, mint amekkora a védőoltás beadását követő mellékhatás-kockázat" - fogalmazott a klinikai biostatisztikus. A kanyaróba még napjainkban (Nyugat-Európában) is minden 2-3 ezredik gyerek belehal, minden ezrediknél pedig súlyos szövődmény, például agyvelőgyulladás lép fel. "Megéri ez az ár, hogy valaki ne 95-98, hanem 100 százalékos valószínűséggel legyen később védett a kanyaró ellen?" - tette fel a kérdést Ferenci, hozzátéve, hogy oltástól viszont csak nagyjából minden százezredik-egymilliomodik oltottnál alakul ki súlyos mellékhatás, de természetesen közülük is a legtöbben felépülnek.

Ma Magyarországon 15 hónapos korban adják először az MMR oltást
Ma Magyarországon 15 hónapos korban adják először az MMR-oltást

Dr. Béres Zsuzsanna szerint sem érdemes kockáztatni. A védőoltás bevezetése előtt évente kétmillió öt év alatti gyermek halt meg kanyaróban, ami máig az ötödik leggyakoribb fertőző megbetegedés. "Világviszonylatban minden ötszázadik beteget elveszítjük. Az érintettek harminc százalékánál fellép valamilyen elhúzódó szövődmény, például agyvelőgyulladás vagy középfül-gyulladás" - részletezte. Az átvészelt kanyaróval ráadásul más gond is van: egy friss tanulmány szerint ugyanis afertőzésután körülbelül 3 évig sokkal sérülékenyebb lesz az immunrendszer, érzékenyebben reagál vírusos és bakteriális fertőzésekre. Miért lenne jobb a természetes fertőzés minden veszélyével együtt, mint egy irányított fertőzés, vagyis gyengített kórokozókat tartalmazó védőoltás?

Tévhit: "Azért jó a kanyarót gyerekkorban elkapni, mert felnőttkorban sokkal súlyosabb lehet a betegség."

"Elkapni semmi esetre sem jó, hiszen nem tudjuk, ki az, akit nem tudunk megmenteni" - emelte ki dr. Béres Zsuzsanna. Véleménye szerint nincs olyan különbség, hogy gyerek- vagy felnőttkorban jobb-e elkapni, a betegség egyformán súlyos lehet minden korosztálynál. Az viszont tény, hogy az idő múlásával, 50 év felett azimmunrendszerfiziológiásan is veszít hatékonyságából, vagyis a védőoltás már nem fogja ugyanazt a védettséget biztosítani, mint korábban.

Ferenci Tamás szerint ebben a felvetésben bizonyos értelemben van igazság. Az epidemiológiai adatok szerint a kanyarós szövődmények fellépésének valószínűsége U alakú görbét mutat az életkor függvényében: a legfiatalabbak és a legidősebbek vannak nagy kockázatnak kitéve. "Úgyhogy tényleg jobb fiatalon túlesni rajta, mint idősen, a bökkenő ott van ebben az okfejtésben, hogy hallgatólagosan feltételezi, hogy valamikor mindenképpen muszáj elkapni. Így tényleg jobb nem idősen, de a legjobb, ha egyáltalán nem esünk át rajta" - foglalt állást.

"Nagyon rosszul voltam. A lázam az égbe szökött. Az egész fejem felpuffadt. És nem voltam képes még felülni sem. Soha nem éreztem magam olyan elesettnek sem előtte, sem azóta. Ennél már csak az volt rosszabb, hogy láttam anyám arcán a kétségbeesést. Nem tudtam eldönteni, hogy magam sajnáljam-e jobban vagy őt" - Andrea 20 évesen esett át a kanyarón. Esete jól mutatja, hogy a betegség egy felnőtt számára is félelmetes és megrázó lehet.

Tévhit: "Európában már kiölték a kanyarót, nincs szükség vakcinára."

Dr. Béres Zsuzsanna szerint ez egyáltalán nem igaz. Elég csak a halálos áldozatokat is követelő romániai járványra gondolni, amelyben több ezren betegedtek meg. Romániában két év alatt 85 százalék alá esett az átoltottság az oltásellenesség következtében. Olaszországban szintén ez a helyzet: idén eddig közel 700 megbetegedést jeleztek. Mint a szakember elmondta, a betegség elleni 95 százalékos oltottság esetén a vírus elvileg nem képes komoly járványokat okozni. Amennyiben ez az érték csökken, nagyobb az esélye, hogy ismét megbetegedéshullám alakuljon ki. Ez történt most is. "Folyamatosan oltani kell, hogy a törékeny egyensúly ne boruljon fel" - hangsúlyozta.

Hasonlóan vélekedik Ferenci Tamás is. Mint mondta, a kanyaró állandóan jelen van valamelyik európai országban. Bár vannak, akik pusztán a rossz szociális körülményekkel, szegénységgel vagy alultápláltsággal magyarázzák a járványok kialakulását, ez teljesen abszurd magyarázat. "Európa más országaiban, ideértve a legfejlettebb nyugati államokat is, megesik, hogy tízszer, százszor, sőt akár ezerszer nagyobb a kanyarós megbetegedések népességszámra vetített előfordulása, mint hazánkban. Ha Svájcban százszor annyi kanyarós van, mint nálunk, biztos, hogy az ottani alultápláltság, rossz higiénia és borzasztó szociális viszonyok eredménye?" - érzékeltette a szakember. "Ha a megfelelő átoltottságot elérjük, vagyis a védettek aránya elér bizonyos küszöböt, akkor nemcsak egyéni védettséget adunk, hanem ernyőszerű védelmet azoknak is, akik valamilyen okból - életkoruk, immunológiai alapbetegségük vagy várandósságuk miatt - nem kaphatják meg az oltást" - magyarázta.

Tévhit: "Az MMR-oltást előre lehet hozni, 9 hónaposan megkaphatják a babák, és így is tökéletesen védettek lesznek"

"A felvetés nem újdonság, és nem is lehetetlen, de eddig inkább csak speciális esetekben fordult elő, mondjuk amikor valaki egzotikus országba utazott a családjával, ezért a kisgyereket korábban kellett beoltani" - mondta el Ferenci Tamás. Az MMR-oltást hivatalosan is be lehetne adni 9 hónapos kortól, de a védőoltási szakértők mégsem ajánlják, csak nyomós ok esetén, ugyanis a túl korán beoltott babák várhatóan kisebb védelmet fognak szerezni, mint 15 hónapos társaik. Vagyis az elképzeléssel szemben nem szerzik meg ugyanazt az immunitást, így van, hogy ilyen esetben ismételni is kell ezt az első oltást.

"Valóban előbbre lehet hozni az MMR-oltást, de a legkorábbi időpont a 9. hónap" - szögezte le dr. Béres Zsuzsanna. Romániában éppen a korai oltással próbálják védeni a babákat. Ám ennek is megvan az ára. A 12 hónaposan kapott oltás 95 százalékos védettséget nyújt, a 15 hónaposan kapott már 98 százalékos hatékonyságú. Az oltóanyag biztonságos, viszont mivel a 9-10 hónapos babák immunrendszere még éretlen, a szükséges immunválasz kialakulásához egy éves koruk után pluszoltást kell kapniuk. (Ők tehát 11 évesen a harmadikat kapják majd.) Az MMR-oltás előrehozásán kívül működhet a fészekimmunitás kialakítása is: ha a babát valamilyen okból nem lehet beoltani, akkor a környezetében élők oltásával megakadályozható, hogy elkapjon egy-egy betegséget.

Tévhit: "Az MMR-oltást csak 15 hónapos korban lehet beadni, egészen addig védettek a picik"

Mindkét szakember egyetért abban, hogy nem lehet pontosan megmondani, meddig védettek a gyerekek. "A placentán keresztül érkező antitestek utánpótlása a születés pillanatában értelemszerűen megszűnik. Mivel pedig véges az élettartamuk, csak idő kérdése, hogy eltűnjenek a szervezetből. Hogy ez ténylegesen meddig tart, az nagyon eltérő lehet, de nagyjából féléves korra lényegesen lecsökken, egyéves korra pedig már szinte biztosan megszűnik a hatásuk. Ma Magyarországon 15 hónapos korban adják először az MMR-oltást, tehát egy kis ráhagyás is van a dologban" - foglalta össze Ferenci Tamás. Ha ugyanis a babák akkor kapják az oltást, amikor még dolgoznak a szervezetükben az anyai antitestek, akkor azok megakadályozzák az oltóvírust is abban, hogy védettséget hozzon létre.

"Az a baba, akiknek az anyukája nem vészelte át a kanyarót, és oltást sem kapott, nem védett, ezért érdemes erre is gondolni, és védőoltással megszerezni az immunitást" - hívta fel a figyelmet dr. Béres Zsuzsanna.

Tévhit: "A baba is elkaphatja a kanyarót a pocakban"

"A kanyaróvírus alapvetően nem tud átjutni a magzatba a méhlepényen keresztül, ezért specifikusan kanyaró okozta veleszületett rendellenesség szerencsére nem létezik" - árulta el Ferenci Tamás. Ebből a szempontból sokkal veszélyesebb lehet a toxoplazmózis, a rubeola vagy épp a citomegalovírus (egy herpeszvírus). A kanyaró tünetei azonban - különösen a magaslázés az esetleges szövődmények - veszélyesek lehetnek az anyára nézve is.

Dr. Béres Zsuzsanna szerint a kanyaró elleni oltás nemzetközi ajánlások alapján a családtervezés része kellene, hogy legyen. Jelenleg nem indulhat lombikbébiprogram a megléte nélkül. "A kanyaróvírus magzatkárosító hatását nem bizonyították anyai megbetegedésnél, mint ahogy a rubeolavírus esetében ismert, de súlyos esetben a 20. hét előtt vetélést, utána pedig koraszülést okozhat" - magyarázta.


Tévhit: "Az MMR-oltás autizmust okoz."

Andrew Wakefield gasztroenterológus 1998-ban publikált egy ezt sugalló cikket egy neves orvosi folyóiratban, a megjelenését kísérő sajtótájékoztatón pedig konkrétan is lebeszélte a szülőket az MMR-oltás beadásáról. Mint később kiderült, a cikk nem egyszerűen tévedett, hanem egy konstruált hamisítvány volt (odáig, hogy Wakefield még a cikkben bemutatott 12 gyermek adatait is szisztematikusan meghamisította). A cikk eredményeként lecsökkent a gyermekek átoltottsága az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és más európai országokban is, ezzel párhuzamosan azautizmuselőfordulása nem ritkult - viszont kitört a kanyarójárvány.

"Az összefüggést azóta többmilliós beteganyagban sem sikerült bizonyítani" - szögezte le dr. Béres Zsuzsanna. Wakefield állításait a vezető orvosi folyóiratok sorra megcáfolták. 2010 februárjában a tanulmányt közlő tekintélyes brit orvosi hetilap hivatalosan is visszavonta Wakefield-cikkét, az orvost pedig kizárta tagjai sorából a General Medical Council, a brit doktorok regiszterét vezető szervezet.

Az ország vezető egészségügyi portáljaként feladatunknak érezzük azt, hogy valamennyi káros és életveszélyes tévhitet megcáfoljunk. Hiszünk abban, hogy valamennyi olvasónkat meg tudunk arról győzni, hogy a butaságoknak nem érdemes bedőlni, érdemes viszont beszélgetni róluk. Legújabb cikksorozatunkban sokakat érintő és foglalkoztató egészségügyi tévhiteket veszünk górcső alá, és reményeink szerint oszlatunk el szakértők segítségével. A részletekért kattintson!

A részletekért kattintson!



Te mindent beveszel?

Értékelje a cikket!

Olvassa el sorozatunk további cikkeit is!
További cikkek
Kapcsoldó és aktuális cikkek
Olvassa el aktuális cikkeinket
40-hez közel nem ördögtől való a szépségtablettaArcfiatalítás

40-hez közel nem ördögtől való a szépségtablettaA kollagén és a hyaluronsav természetesen is jelen van a szervezetünkben, ám az idő múlásával egyenes arányosan csökken a mennyisége. És mindez látható is lesz előbb vagy utóbb: megereszkedik, vízhiányossá és ráncossá válik a bőr.

Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+27, +32 °C
Minimum:
+16, +21 °C

Hazánkban hétfon délelőtt gyengén vagy közepsen felhős lesz az ég, elvétve lehet csapadék.

Egészséget befolyásoló hatások:
erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag