A Romániában tomboló kanyarójárványban eddig 3071 ember betegedett meg, köztük pedig 16 beteg meghalt. Március 4-én kanyarót igazoltak négy magyarországi egészségügyi dolgozónál is, akik a makói kóeházban dolgoznak. Az ÁNTSZ figyelmeztette a Romániával határos megyékben élőket, hogy ellenőrizni kell az MMR-oltottságot, illetve fokozottan figyelni kell a kezdeti tünetekre. Most ezeket vesszük sorra.
Mi is az a kanyaró?
A kanyaró rendkívül fertőző betegség, amely jellemző tünetekkel jelentkezik, illetve elsősorban a csecsemőkre és gyerekekre veszélyes . Egy-egy járvány alatt a betegségen át nem esettek 90 százaléka megbetegszik. A be nem oltottak esetében az 5-10 éves korúak szinte kivétel nélkül átesnek a betegségen.
Mi okozza a betegséget?
A kanyaró kórokozója a paramyxovírusok családjába tartozó RNS-vírus, mely egy meglehetősen érzékeny vírus, így pár nap alatt elveszíti fertőzőképességét. Zárt légtérben rendkívül gyorsan terjed, a légutakon keresztül kerül a szervezetbe, majd rendkívül gyorsan szaporodik, és ledönti a lábáról a beteget.
Mik a kezdeti tünetek?
A kanyaró általános lappangási ideje 9-11 nap. A kezdeti tünetek már az 5-6. nap környékén megjelennek. Ezek általában a következők:
- bágyadtság,
- fejfájás,
- étvágytalanság,
- levertség, rossz közérzet,
- hőemelkedés,
- hányás,
- hasmenés,
- hurutos tünetek.
Az ezt követő 4-5 napban erősödnek a tünetek:
- piros torok,
- magas láz,
- köhögés,
- rekedtség,
- erős orrfolyás,
- kötőhártya-gyulladás.
Ezt követően megjelennek a betegségre jellemző nyálkahártya-tünetek is: a garaton és a szájban nagyfoltú kiütések, a szájnyálkahártyán, a kisőrlő fogak magasságában pedig megjelenik az úgynevezett Kopik-folt , amely egy apróbb elemekből álló, sárgásfehér, grízszerű felrakódás.
A bőrön lévő kiütések a 14. napon jelentkeznek, a halántékon és a fül mögött kezdődnek, majd az arcon is megjelennek a gombostűfejnyi, vörös foltok, melyek a duzzadt bőrből emelkednek ki. Pár nap alatt az egész testet ellepik ezek a foltok, melyek helyenként összefüggően jelentkeznek. Négy-öt nap alatt barnás árnyalatúvá válnak, majd eltűnnek. A foltok hámlással szűnnek meg, nem okoznak heges bőrelváltozást.
Amíg a kiütések tartanak, addig a láz is állandó tünet marad, mely a kiütések halványodásával hirtelen múlik el.
A kanyaró szövődményei
A betegség okozhat agyvelőgyulladást , ami az egyik legsúlyosabb szövődmény. Okozhat továbbá légúti szövődményeket is, mint a tüdőgyulladás, gégegyulladás, légcsőgyulladás, hörghurut, de eredményezhet középfül- vagy melléküreg-gyulladást, gyomor- és bélhurutot, kötőhártya-gyulladást vagy szívizomgyulladást is.
A ma is érvényes tapasztalat alapján 500 kanyarós betegből egy beteg meghal.
