A megnevezést nem ok nélkül érdemelte ki: korábban a bodza főzetével olyan problémákat kezeltek, mint például a székrekedés, a szemgyulladás, a gümőkór, de használták még vértisztítónak, fájdalomcsillapítónak, hánytatónak vagy éppen vizelethajtónak is.
Bodza és bodza között is van különbség
Mielőtt azonban részleteznénk, hogy manapság miként hasznosíthatjuk ezt a közkedvelt növényt, mindenképpen érdemes a különböző bodzafajtákról is szót ejteni.
Magyarországon a bodzának három őshonos fajtája létezik: a fekete bodza (Sambucus nigra), a fürtös bodza (Sambucus racemosa) és a földi bodza (Sambucus ebulus). Gyógynövényként és csemegeként a fekete bodza szolgál, míg rokonai enyhén mérgező hatásúak, ezért jó, ha kerüljük a fogyasztásukat.
Honnan ismerhető fel a fekete bodza?
A fekete bodza a bodzafélék családjába tartozó cserje, amely olykor akár 2-3 méteres fává is fejlődhet. A növény fiatal, egyéves ágai még zöldek, míg a többévesek már szürke kérgűek. Levelei sötétzöldek és az ágakon egymással szemben helyezkednek el, szélük fogazott.
A bodza virágai aprók, fehérek-sárgásfehérek, jellegzetes illatúak, és úgynevezett álernyőben csüngve alkotják a közismert, tekintélyes méretű virágzatot. A növény május-június környékén virágzik, termése fekete, csonthéjas bogyó.
A bodza mint gyógynövény
A növény gyógyhatású része a virága, a levele, valamint az érett termése. A fekete bodza virágában flavonoidok, szaponinok, klorogénsav, ciánglikozid, illóolajok és nyálkaanyag található, míg a levelében cseranyag és szambunigrin glikozid, a termésben pedig szerves savak, antocianinok, vitaminok és cukrok vannak. A növény gazdag A-, B- és C-vitaminban is - utóbbiból dupla annyit tartalmaz, mint a citrusfélék. Ezen kívül tartalmaz még folsavat, pantoténsavat, ásványi anyagokat, valamint makro- és mikroelemeket, úgy mint vasat, káliumot, kalciumot, magnéziumot és foszfort.
A bodza szárított virágaiból főzött teát meghűléses betegségek gyógyítására használhatjuk, ugyanis kiváló lázcsillapító, izzasztó és köptető.
Bogyóiból közkedvelt szörpöket vagy akár lekvárt is készíteni szoktak, de a népi gyógyászatban a termését gyakran használják székrekedés ellen, álmatlanságra, valamint migrén és fájdalmas ideggyulladások ellen.
Leveleiből is gyakran készítenek teát, amelyet reumás bántalmak ellen, továbbá vizelethajtónak, izzasztónak használnak, de koszorúér-betegségben szenvedők időnkénti légszomjának csillapítására is ajánlják.
Bodza a gasztronómiában
A 19. században nagyon kedvelt étel volt a tojással kirántott bodzavirág, más néven bodzafánk. Ma már inkább lekvár- és szörpformában hódít, de akár levest is lehet készíteni belőle.
Bundás bodzavirág
Hozzávalók:
- tej
- tojás
- bodzavirág
- cukor
- liszt
- olaj
Elkészítése:
Mossuk meg és csepegtessük le a frissen szedett bodzavirágot. Készítsünk palacsintatésztát a tojásból, lisztből, tejből és cukorból. A virágokat először mártsuk lisztbe, majd a sűrű palacsintatésztába, és forró olajban süssük aranysárgára. Melegen, fahéjas vagy vaníliás cukorral tálaljuk.
