Tippek a téli hízókúra ellen

Ha jön a hideg, hízunk néhány kilót

A téli időszak szinte "kötelezően" azzal jár együtt, hogy hízunk néhány kilót: kevesebbet mozgunk, lelassul az anyagcserénk, nem áll akkora zöldség- és gyümölcsválaszték a rendelkezésünkre, a csökkenő mennyiségű napfény és az alacsonyabb hőmérséklet miatt pedig beindulhat az úgynevezett barna zsírszövet fokozott termelése is - áll a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) egyik korábbi hírlevelében.

A hidegben megnő az energiaszükséglet

"Testünk hőszabályzó rendszerének köszönhetően szervezetünk hőmérséklete a változó külső hőmérséklet ellenére is viszonylag állandó szinten tud maradni. A bőrünkben összeszűkülő erek, a csökkenő verejtéktermelés hőleadásunk mérséklődését szolgálják. A hidegben való didergés , toporgás, azaz az önkéntelenül növekvő izomaktivitás viszont az intenzívebb hőtermelést teszi lehetővé, akárcsak kisebb-nagyobb mértékben fokozódó alapanyagcserénk. A hideg környezet, megfelelő öltözködés mellett, minimálisan, mindössze néhány százalékkal ugyan, de megnövelheti energiaszükségletünket" - olvasható az MDOSZ hírlevelében.

"A legújabb kutatások szerint a hideg a barna zsírszövet termelődését is beindítja, ez pedig 300-szor több energiát képes elraktározni, mint más szövetek. Mivel azonban a hideg évszakban többnyire fűtött helyiségben tartózkodunk, így ennek köszönhetően a barna zsírszövet szerepe ma már nem olyan kifejezett, mint amilyen az a régebbi időkben lehetett. A súlygyarapodás azonban ezeknek csak részleges következménye, fontosabb azonban az, hogy az ünnepi időszakban mindenkire jellemzőbb lehet a mértéktelenség."

Nem véletlen, hogy az újévi fogadalmak rangsorát a "holnaptól fogyókúrázom" vezeti, igaz, ezt a legtöbben már az új év második, harmadik napján elfelejtik. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy az életmódváltás mindig hatékonyabb (és egészségesebb), mint a kampányszerű kúrák; és persze azt se felejtsük el, hogy egy-egy kellemes ünnepi időszak nem okoz visszafordíthatatlan károkat a szervezetünkben, főleg akkor, ha az év további részében kiegyensúlyozottan étkezünk és eleget mozgunk.

Tápanyagok raktározása télre

A kiegyensúlyozott táplálkozás keretein belül, a betegségmegelőzés szempontjából kiemelten fontos szerepe van a C- és E-vitaminnak , valamint a béta-karotinnak , melyből a szervezetünk az A-vitamint állítja elő, illetve, az immunerősítő hatású cinknek és a szelénnek is.

C-vitamint nagyobb mennyiségben a citrusgyümölcsökben, a kiviben és a hazánkban tradicionális savanyú káposztában találhatunk, de a téli alma és körte is segíthet a C-vitamin pótlásában. E-vitamin szükségletünket magvakkal (mogyoró, mandula vagy napraforgómag), esetleg avokádóval tudjuk fedezni - ám ezekkel az élelmiszerekkel legyünk óvatosak, hiszen az értékes vitaminok mellett rengeteg zsírt, így kalóriát tartalmazhatnak. Béta-karotint a sárgarépában, a sütőtökben és a sötétzöld leveles zöldségekben (pl. a kelkáposztában) találhatunk. Ezekben a zöldségekben, gyümölcsökben az értékes tápanyagok mellett sok a rost is, mely az egészséges emésztéshez elengedhetetlen; a kalóriatartalmuk pedig általában alacsony, így a testsúlykarbantartásban is a segítségünkre lehetnek.

A cink többek között a sebgyógyulásban és a fertőzésekkel szembeni ellenállásban segít; a szelén az immunrendszert erősíti , csökkenti a belső gyulladások esélyét és védi a sejtjeinket is. Cinket a borjúmájban, a spenótban, a vörös húsokban, szelént pedig a tengeri halakban és herkentyűkben, a gombafélékben, illetve a brazil dióban találhatunk. A pre- és probiotikumok (pl. a joghurt) rendszeres fogyasztása támogatja bélflóránk megfelelő működését, s ezen keresztül nagymértékben hozzájárul szervezetünk védelméhez.

Óvakodjunk a zsíros étkektől!

Az ételeink elkészítésénél ügyeljünk arra, hogy télen, a hidegben hajlamosabbak lehetünk a zsírosabb, nehezebb fogásokat előnyben részesíteni, ám ez sem az egészségünkre, sem pedig a testsúlyra nincs jó hatással! Az olajban, zsírban sütés helyett válasszuk a modern konyhatechnikai eszközökkel télen is könnyen megvalósítható grillezést, roston sütést, párolást vagy az alufóliában sütést. A krémleveseket és a főzelékeket ne tejföllel vagy tejszínnel sűrítsük, hanem saját anyagukkal turmixoljuk megfelelő állagúra.

Forró italok a testnek és a léleknek

Jó tudni A csodatévő csokoládé
Az étcsokoládé (mértékkel és "natúr", dúsítóanyagoktól, töltelékektől mentes változatban) kifejezetten jót tesz a szervezetnek. Szív- és érvédő hatású flavonoidokat tartalmaz, serkenti a jókedv-hormonok (szerotonin és endorfin) termelődését, emellett enyhe élénkítőt, theobromint is megtalálhatunk benne. A meleg tea, a kávé, a kakaó nemcsak a lelket melegítik át a hideg napokon, de a testünknek is jót tesznek: a szervezetünk folyadékigényét is segítenek kielégíteni (természetesen mértékkel, elegendő vízfogyasztás mellett). A gyógynövényekből készült, mézzel édesített tea pedig a kisebb betegségek megelőzésének és házi kezelésének elengedhetetlen és nagyon egyszerű része.

A nagymamák gyógyító módszere szerint a húsleves minden bajra gyógyír - különösen akkor, ha igyekszünk zsírszegény változatban elkészíteni, és kevesebb tésztát, több zöldséget szedünk a tányérba. A krémleveseket ("saját anyaggal" sűrítve) pedig még a kezdő szakácsok is könnyen meg tudják főzni, változatos és tápláló ételek - ráadásul, alacsony a kalóriatartalmuk, nagyszerűen pótolják a folyadékot és a zöldségek minden kedvező élettani hatásával rendelkeznek.

Forrás: MDOSZ hírlevél