A nyári időszámítást eredetileg energiatakarékossági okokból vezették be, mára azonban sokan több szempontból is megkérdőjelezik hatékonyságát. Az eltörlése mellett kardoskodók szerint felborítja a szervezetünk természetes ritmusát, alvás- és koncentrációs zavarokat okozhat, fokozza a depressziós tüneteket. Bizonyított tény, hogy az óraátállítást követő hetekben több a baleset, fokozódnak a szív- és érrendszeri panaszok, összességében fáradtabbak, bágyadtabbak vagyunk. A téli-nyári időszámítás megszüntetéséért kampányolók szerint a plusz egy órányi "nyereség" egyszerűen nem éri meg.
A nyári időszámítás általában március utolsó hétvégéjétől október utolsó vasárnapjáig tart. Energiatakarékossági okokból vezették be, az ébren és munkában töltött napfényes órák számának emelésétől ugyanis megtakarítást vártak. De más előnye is lehet az óraátállásnak: csökkenhet a közúti balesetek száma, ha többet vezetünk világosban, ha kevesebb időt töltünk sötétben az utcán, kevesebb bűncselekmény történhet.
Ugyanakkor - mint azt több kutatás is bizonyította - az időszámítás-váltás felboríthatja a szervezet belső ritmusát, emiatt alvásproblémák, illetve ezzel összefüggő teljesítménycsökkenés és figyelemzavar alakulhatnak ki.
IBS, PCOS, TSH: melyik a kakukktojás? – Teszteld a tudásod!
Az alvás-ébrenlét váltakozása ugyanis egy úgynevezett cirkadián ritmust ír le. Sokáig vita tárgya volt, hogy mi szabályozza ezt a ritmust. Több kísérletet végeztek, amelyek során a vizsgálatban résztvevő személyeket hónapokon keresztül elzárták a külső környezet ingereitől, mint a napfénytől, tv-től, telefontól stb. Ebből kiderült, hogy alapvetően a "belső óra" a szervezetünkben, az, ami a cirkadián ritmust szabályozza, de ezt a külső tényezők nagymértékben befolyásolják, a mesterségesen meghatározott 24 órás napokhoz igazítják. Ezeket külső időtagoló tényezőknek, német nevük alapján "Zeitgeber"-eknek nevezzük. Ha az alvás-ébrenlét megszokott ritmusát valami megzavarja, akkor alakulnak ki a cirkadián ritmuszavaroknak nevezett alvásproblémák.
Az alvást zavaró tényezők között jól ismert az időzóna váltás szindróma, vagyis a jet lag. Ha repülőgéppel utazunk több időzónán át, akkor megérkezésünk után gyakran kell pár nap, mire "magunkhoz térünk". Az óraátállítás az ehhez hasonló módon okozhat alvászavarokat, vagyis a cirkadián ritmusunk zavart szenved - egyrészt a napfelkelte és napnyugta hirtelen más időpontban történő jelentkezése, illetve a megszokotthoz képest egy órával eltolódott alvás-ébrenlét ciklus miatt. A szervezetünk általában csodálatos módon tud alkalmazkodni a fokozatosan bekövetkező változásokhoz. Azonban ha valamilyen hirtelen változás következik be a külső tényezőkben, akkor az átmeneti, ritkább esetben tartós alvásproblémát okozhat. Ezek a külső hatások a téli időszámítás kezdetén nem okoznak különösebb problémát, de a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a nyári időszámítás kezdetén megnövekszik a balesetek, szívinfarktusok száma, s a szervezetünk alkalmazkodása jó pár napba, esetleg hetekbe telhet - volt olvasható a Pihent Agyúak Társaságának közleményében.
Más szakértők szerint az óraátállítás közel sem okoz olyan komoly problémákat, mint állítják. Egyrészt úgy gondolják, hogy legalább 3 óra időeltolódás szükséges ahhoz, hogy a napi ritmusunk zavart szenvedjen, másrészt az őszi óraátállítás egy 25 órás napot eredményez, amely közelít a külső időtagoló tényezők által nem befolyásolt, belső óránk által meghatározott naphoz.
Legjobban: